Névrokonával keverik Csatáryt ügyvédje szerint

Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezte.

A 97 éves férfit csütörtökön az ügyészség autójával vitték a nyomozóügyészség Belgrád rakparti épületébe; másfél órán át tartott a kihallgatása, majd az ügyészség zárt garázsában beszállt ugyanabba az autóba, amellyel hozták, és hazaszállították. Csatáry László kirendelt ügyvédje, Horváth B. Gábor a kihallgatás után azt mondta: indítványozták a november végén lejáró házi őrizet megszüntetését, az ügyészség pedig a kényszerintézkedés meghosszabbítására tett javaslatot.

Gyanúsítotti kihallgatásán újabb körülményekről kellett nyilatkoznia védencének –mondta az ügyvéd. A nyomozás során felmerült, hogy 1944-ben volt egy másik Csatáry nevű férfi is Kassán, így tisztázni kellett, hogy a két embert nem keverték-e össze a tanúvallomások során.

Egyes információk szerint a másik Csatáry a fiatalkorúak börtönének volt a parancsnoka – tájékoztatott az ügyvéd. Elmondta: védence továbbra is tagadja, hogy fekete egyenruhát hordott volna Kassán, ám előfordulhat, hogy a másik férfi volt az, aki ilyen egyenruhában követett el bűncselekményeket, és így rá vonatkozhatnak a tanúvallomások. Ennyi idő elteltével azonban ezt már nehéz tisztázni – tette hozzá.

Az ügyészség továbbra is vizsgálja azon dokumentumok hitelességét, amelyeken Csatáry László aláírása mint gettóparancsnoké szerepel. Elképzelhető, hogy írásszakértőt is bevonnak a nyomozásba, hogy megvizsgálják, kitől származnak ezek az aláírások. A szakértő a korabeli aláírásokat már nem biztos, hogy kellő hitelességgel tudja vizsgálni, és így vélhetően csak valószínűsíteni tudja az aláíró személyét – tette hozzá az ügyvéd.

Csatáry László az ügyészségen úgy nyilatkozott, hogy ezeket a dokumentumokat nem ő írta alá. Az ügyvéd szerint ha alá is írt néhány nyilatkozatot, azt csak helyettesként, valakinek a nevében eljárva tehette. Csatáry Lászlónak ugyanis nem volt önállóan parancskiadási jogköre – mondta Horváth B. Gábor.

A gyanúsított és ügyvédje most azokat a levéltári dokumentumokat várja, amelyek igazolják, hogy Csatáry Lászlót 1944 októberében átvezényelték Budapestre. Ez bizonyíthatná, hogy a neki felrótt események jelentős részének idején már nem tartózkodott Kassán – vélekedett az ügyvéd. Horváth B. Gábor arról nem tudott nyilatkozni, hogy az ügy vádemelési javaslattal zárul-e, illetve lesz-e, és ha igen, mikor bírósági tárgyalás. Decemberben további kihallgatások várhatók – tette hozzá.