Nem az elmúlt két évben, hanem az 1990-es évek óta szűkül folyamatosan az újságírók mozgástere – mondta a Mérték konferenciáján a mai magyar sajtószabadságról Bodoky Tamás oknyomozó újságíró. Gerényi Gábor szintén leszögezte: nem az új médiatörvénnyel kezdődtek a problémák.
A Mérték Médiaelemző Műhely és a CivilMédia egy éves működésének és tevékenységének lezárásaként nemzetközi zárókonferenciát szervezett november 15-16-án. A magyar médiarendszer Európában – civil és európai elvárások a médiapolitika alakításában címmel a szakma prominens képviselői vitatkoztak a Műhely kutatási eredményeivel kapcsolatban.
Az elő nap délutáni szekciójában a magyar sajtószabadság mai helyzetét elemezték az újságírók, a médiavállalkozások és a közönség szempontjából. A Mérték célja ezzel kettős volt: az új médiatörvény hatásainak, valamint a gazdasági, politikai nyomásgyakorlás mértékének felmérése – ismertette a nem reprezentatív kutatást Navratil Szonja. A jogász-szociológus elmondta: egy komplex, átfogó képet akartak adni a témában.
A kutatásból kiderült: egy tízes skálán a médiamenedzserek szerint 5,4, az újságírók szerint 4,8 a sajtószabadság mai magyar helyzete. A lakosság úgy véli: a sajtószabadság 4,6-os értéket ér el. A Medián felmérésének eredményeiből az is kiderült: a lakosság elsősorban saját pártpreferenciája alapján ítélkezett a sajtószabadság helyzetéről.
A felmérés során megkérdezett újságírók és médiamenedzserek szerint a sajtószabadsághoz elengedhetetlen, hogy a sajtó politikai befolyástól mentesen is képes legyen működni. Emellett fontos kritériumként szerepelt, hogy a médiahatóság ne kizárólag politikai pártok jelöltjeiből álljon. Arra a kérdésre, hogy nagyon erős-e a politikai és gazdasági nyomás a médiumokon, a szakma képviselőinek mintegy 40 százaléka válaszolt igennel. Navratil megjegyezte: Magyarországon közvetetten, és elsősorban gazdasági eszközökön keresztül valósul meg ez a nyomásgyakorlás. A politikusok közvetlen megjelenése emellett eltörpül.
Hogy érte-e hátrány az újságírót politikai vagy gazdasági információk közléséért, a válaszadók több mint fele igennel felelt. Ebből következően a kutatás alapján az is bebizonyosodott: sok tabutéma, vagyis elhallgatott esemény akad a magyar közéletben a megkérdezettek szerint. Hann Endre erről később azt közölte: nagyon magas azok aránya, akik valamiféle összeesküvést sejtenek, és ehhez a politikai bizalmatlanság is hozzájárul, pártpreferenciától függetlenül.
A médiatörvény hatásait vizsgálva a Mérték arra jutott: a média szereplői szerint a szabályozás nem javított a média helyzetén, sőt, sokkal inkább rontotta azt. A lakosság kevésbé volt borúlátó a kérdésben.
„Egyik adat sem lepett meg; ez a felmérés nemcsak az elmúlt egy-két év tükre, hanem több évtizedé” – reagált az elhangzottakra Gerényi Gábor. Véleménye szerint ma az újságírók munkájára a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy tevékenységük bizonyos esetekben börtönbüntetéssel sújtható, hiszen a felfüggesztett börtön inkább tönkretesz egy életet, mint a pénzbüntetés. Hozzátette: ez ellen senki nem lépett fel eddig határozottan.
Gerényi szintén nagy problémaként említette az internetes kommentek ügyét. „Volt egy világos felelősségi rendszer, 2009-től azonban másfajta ítéleteket kezdett hozni a bíróság, mint korábban” – említette; leszögezve: ennek semmi köze a médiatörvényhez. Utóbbiról annyit mondott a téma kapcsán: felróható, hogy a törvényalkotók a kérdést legutóbb sem tisztázták.
Bodoky Tamás szintén leszögezte: nem lehet a médiatörvény rovására írni a sajtószabadság rossz, vagy rossznak vélt helyzetét. „Nem az elmúlt két évben szűkült be a mozgástér, hanem a ’90-es évek óta folyamatosan szűkül” – mondta, majd aláhúzta: inkább gazdasági jellegű a korlát.
Hann Endre szerint a tárgyaltnál alaposabb kutatásra lenne szükség a témában. Polyák Gábor később megígérte: lehetőségeikhez mérten a jövőben pontosítani fogják az adatokat. Navratil hozzátette: a következő év munkája, hogy a szakmát jobban átfogó kutatásokat összevessék.
Miként lehetne véget vetni a budapesti utakon tapasztalható káosznak? Hogyan válhatnának tisztábbá és biztonságosabbá a köztereink? Van-e hatékony megoldás a hajléktalanság problémájára? Többek között erre keresték szakértők és lokálpatrióták a választ a BP Műhely első konferenciáján.
Furcsa dicséret érkezett a baloldali laptól: kénytelenek voltak leírni, hogy a „Harc Európa lelkéért” konferencia mindent visz a jobboldali körökben. A sikernek azonban ára van: az antifa fenyegetések és a városvezetés gáncsoskodása miatt a szervezők kénytelenek titkolni a helyszínt.
A magyar kisvállalkozók életében ritkán jön el az a pillanat, amikor egy kormányzati bejelentés tényleges, forintban mérhető könnyebbséget ígér, nem csak szlogeneket.
Nem kellett volna.
Kucsera Gábor arról beszélt, hogyan veszett el minden, ami korábban biztosnak tűnt, és hogyan sikerült visszaszereznie a legfontosabbat.
Az EU jogállamisági aggályok miatt jelenleg csaknem 20 milliárd eurót tart vissza Magyarországtól.
Az orosz elnök újságírói kérdésre elárulta, hogy nem érné őket váratlanul, ha Európa háborút indítana ellenük.
