Mérték Konferencia: Nem az utóbbi két évben szűkült a sajtószabadság

2012. november 16. 11:01

Nem az elmúlt két évben, hanem az 1990-es évek óta szűkül folyamatosan az újságírók mozgástere – mondta a Mérték konferenciáján a mai magyar sajtószabadságról Bodoky Tamás oknyomozó újságíró. Gerényi Gábor szintén leszögezte: nem az új médiatörvénnyel kezdődtek a problémák.

2012. november 16. 11:01
Bánlaki Dalma Stella

A Mérték Médiaelemző Műhely és a CivilMédia egy éves működésének és tevékenységének lezárásaként nemzetközi zárókonferenciát szervezett november 15-16-án. A magyar médiarendszer Európában – civil és európai elvárások a médiapolitika alakításában címmel a szakma prominens képviselői vitatkoztak a Műhely kutatási eredményeivel kapcsolatban.

Az elő nap délutáni szekciójában a magyar sajtószabadság mai helyzetét elemezték az újságírók, a médiavállalkozások és a közönség szempontjából. A Mérték célja ezzel kettős volt: az új médiatörvény hatásainak, valamint a gazdasági, politikai nyomásgyakorlás mértékének felmérése – ismertette a nem reprezentatív kutatást Navratil Szonja. A jogász-szociológus elmondta: egy komplex, átfogó képet akartak adni a témában.

A kutatásból kiderült: egy tízes skálán a médiamenedzserek szerint 5,4, az újságírók szerint 4,8 a sajtószabadság mai magyar helyzete. A lakosság úgy véli: a sajtószabadság 4,6-os értéket ér el. A Medián felmérésének eredményeiből az is kiderült: a lakosság elsősorban saját pártpreferenciája alapján ítélkezett a sajtószabadság helyzetéről.

A felmérés során megkérdezett újságírók és médiamenedzserek szerint a sajtószabadsághoz elengedhetetlen, hogy a sajtó politikai befolyástól mentesen is képes legyen működni. Emellett fontos kritériumként szerepelt, hogy a médiahatóság ne kizárólag politikai pártok jelöltjeiből álljon. Arra a kérdésre, hogy nagyon erős-e a politikai és gazdasági nyomás a médiumokon, a szakma képviselőinek mintegy 40 százaléka válaszolt igennel. Navratil megjegyezte: Magyarországon közvetetten, és elsősorban gazdasági eszközökön keresztül valósul meg ez a nyomásgyakorlás. A politikusok közvetlen megjelenése emellett eltörpül.

Hogy érte-e hátrány az újságírót politikai vagy gazdasági információk közléséért, a válaszadók több mint fele igennel felelt. Ebből következően a kutatás alapján az is bebizonyosodott: sok tabutéma, vagyis elhallgatott esemény akad a magyar közéletben a megkérdezettek szerint. Hann Endre erről később azt közölte: nagyon magas azok aránya, akik valamiféle összeesküvést sejtenek, és ehhez a politikai bizalmatlanság is hozzájárul, pártpreferenciától függetlenül.

A médiatörvény hatásait vizsgálva a Mérték arra jutott: a média szereplői szerint a szabályozás nem javított a média helyzetén, sőt, sokkal inkább rontotta azt. A lakosság kevésbé volt borúlátó a kérdésben.

„Egyik adat sem lepett meg; ez a felmérés nemcsak az elmúlt egy-két év tükre, hanem több évtizedé” – reagált az elhangzottakra Gerényi Gábor. Véleménye szerint ma az újságírók munkájára a legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy tevékenységük bizonyos esetekben börtönbüntetéssel sújtható, hiszen a felfüggesztett börtön inkább tönkretesz egy életet, mint a pénzbüntetés. Hozzátette: ez ellen senki nem lépett fel eddig határozottan.

Gerényi szintén nagy problémaként említette az internetes kommentek ügyét. „Volt egy világos felelősségi rendszer, 2009-től azonban másfajta ítéleteket kezdett hozni a bíróság, mint korábban” – említette; leszögezve: ennek semmi köze a médiatörvényhez. Utóbbiról annyit mondott a téma kapcsán: felróható, hogy a törvényalkotók a kérdést legutóbb sem tisztázták.

Bodoky Tamás szintén leszögezte: nem lehet a médiatörvény rovására írni a sajtószabadság rossz, vagy rossznak vélt helyzetét. „Nem az elmúlt két évben szűkült be a mozgástér, hanem a ’90-es évek óta folyamatosan szűkül” – mondta, majd aláhúzta: inkább gazdasági jellegű a korlát.

Hann Endre szerint a tárgyaltnál alaposabb kutatásra lenne szükség a témában. Polyák Gábor később megígérte: lehetőségeikhez mérten a jövőben pontosítani fogják az adatokat. Navratil hozzátette: a következő év munkája, hogy a szakmát jobban átfogó kutatásokat összevessék.

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
naugye!
2017. január 11. 14:29
Ha 90 óta szűkült a sajtószabadság, akkor a Kádár-rendszer lehetett a sajtószabadság kánaánja. Legalább is Bodoky szerint. Amúgy olyan, hogy sajtószabadság, a valóságban nem létezik. Nincs az a kiadó, amelyik megengedné pl., hogy egy orgánuma nekimenjen a fő hírdetőjének. Itt a kérdés inkább az, hogy a politika mennyire tud beleszólni a média tartalmába. Mivel Magyarországon gyakorlatilag minden média mögött politikai vagy politikailag elkötelezett tulajdonosok állnak, a sajtó nem tekinthető szabadnak. A kádár-rendszerhez képest annyi csak a különbség, hogy akkor egy központból vezérelték a sajtót. Most több központ van és ezért felületes szemlélő számára plurálisnak tűnik a sajtó.
nyugalmazott tanár
2012. november 18. 23:14
A sajtószabadság akkor szűkült, amikor a balliberális politikai oldal megszállta a hazai írott- és elektronikus médiákat. Némileg enyhült az utübbi 1-2 évben a balliberális, ellensúly nélküli médiahatalom túlsúlya. De még sokat kell tenni azért,hogy kiegyensúlyozott lehessen.
luga
2012. november 16. 21:20
Van olyan, amit valahol ne mondhatnának, írhatnának meg? TV, rádió, nyomtatott sajtó, internet. Blog-túltengés van. Csak azt nem írják meg, amihez nincsen kedvük.
states
2012. november 16. 21:20
Unalmas már ez az újságírói nyammogás, nincs az az ótvaros politikai vagy nem politikai baromság, ami nem jelenhetne meg akár a neten, akár nyomtatásban. Ja, hogy a tulaj azt akarja viszontlátni, amiért fizet, hát ez bizony így volt és így is lesz, amióta világ a világ.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!