Jeszenszky minden mondatáért vállalja a felelősséget

A Roma kutatások és annak hatásai című rendezvényen – amelyet azzal kapcsolatban rendeztek az ELTE-n, hogy Jeszenszky Géza egyik egyetemi jegyzetében a romákra vonatkozó egyes kijelentései nemzetközi visszhangot és sajtópolémiát váltottak ki – kiemelte: a roma emberek társadalmi felemelkedését segítik a helyi és országos roma önkormányzatok. Jeszenszky Géza rámutatott: az egyetemi jegyzetében leírt „minden mondatáért vállalja a felelősséget”.

A jegyzetben egyebek mellett az a mondat szerepel, hogy „azért van, hogy olyan sok roma szellemileg leépült, mert a roma kultúrában megengedett, hogy testvérek vagy unokatestvérek házasodjanak, vagy akár anélkül szexuális életet éljenek egymással”. Az oslói nagykövet hangsúlyozta: nem akart ezzel a mondattal senkit megbántani, de ha ez mégis megtörtént, akkor ezúton is bocsánatot kér. Annak a véleményének adott hangot, hogy részéről az lett volna a rasszizmus, ha az általa leírt jelenséget a cigányságra genetikailag jellemző tulajdonságként jelölte volna meg, de ezt az ő mondata nem tartalmazza.

Jeszenszky Géza arról is szólt, hogy tankönyvének a roma társadalom problémáit taglaló fejezete „rokonszenvező” bemutatása a cigányság helyzetének, ezt pedig tanulással és munkával lehet javítani. Az inkriminált mondattal kapcsolatban megértésének adott hangot, ha az nem rokonszenves, ugyanakkor célként jelölte meg, hogy Magyarországon minél több egészséges gyermek szülessen.

Czeizel Endre orvos-genetikus közölte: az egész magyar lakosság 0,3 százaléka él elsőfokú unokatestvérek közötti házasságban, ugyanez az arány a roma emberek között 4,7 százalék. Felhívta a figyelmet arra: ennek azonban nem szabad különösebben nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az ilyen szintű rokonok közötti házasság „genetikailag elfogadható”, és a törvény is megengedi. Beszélt arról, hogy a vele született zöldhályog gyakoribb a roma gyermekeknél, ugyanakkor ismeretlen náluk a sclerosis multiplex betegsége. A roma gyermekek értelmi fogyatékosságának arányát növeli az, hogy a roma várandós nők közül sokan isznak alkoholt és dohányoznak, ezt a mutatót azonban leginkább a mélyszegénység, a nem kielégítő táplálkozás növeli – mutatott rá.

Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára, holokausztkutató történészprofesszor szerint Jeszenszky Géza kijelentéseit – amelyet „felületes, összecsapott munkának” nevezett – a „neonáci Jobbik” és számos szélsőjobboldali ember támogatta. Megítélése szerint a munkában szándékos tévedések szerepelnek, egyebek mellett az, hogy a németek kitelepítésére a potsdami konferencia kényszerítette Magyarországot. Hozzászólásában a történész megjegyezte: kutatásai során nem találkozott egyetlen olyan dokumentummal sem a mintegy hárommillió oldalnyi 1938 és 1946 közötti iratból, amely a romák vérfertőző kapcsolatairól számolt volna be.

Sík Endre szociológus, a Tárki igazgatója Jeszenszky Géza mondatát „hatásában rasszistának” nevezte, „még ha nem is ez volt vele a célja”. Emlékeztetett arra is, hogy a tankönyvben szereplő állítás alapjául szolgáló felmérést öt nagy roma közösségben készítették még az 1980-as évek végén. Ezen közösségek többségében ugyanolyan alacsony a rokonok közötti házasság, mint a többségi társadalomban, csak kettőben magas az ilyen típusú házasságkötés – jegyezte meg. Hozzáfűzte, a többségi közösségekben is lehetne ilyen mértékű rokonházasságokat találni, különösen a tanyavilágban. Mint mondta, a felmérés óta eltelt idő változásokat kényszerített ki a roma közösségben, ezért szerinte Jeszenszky Géza kijelentése „finoman rasszista és tudománytalan”.

Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár azt mondta: rossz hangsúlyt kapott Jeszenszky Géza mondata, ami „valószínűleg nem is igaz”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a nagykövetnek nem állt szándékában megsérteni a cigány közösséget, és nehezményezte, hogy az egyetemi jegyzet többi gondolata – mint például a gazdagok attitűdje a szegénységgel szemben – nem keltett ekkora visszhangot.