A rendőrség és a közterületek felügyeletét ellátó szervek nem váltak eszköztelenné azokkal a – sok esetben a hajléktalansággal összekapcsolódó – szabálysértésekkel szemben, amelyek zavarják az embereket, vagyis sértik a közrendet – közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára szerda este az MTI megkeresésére.
Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy azok a szabálysértések, „amelyek sok esetben a hajléktalansággal kapcsolódnak össze”, mint például a koldulás agresszív formái, a garázdaság, a csendháborítás, a köztisztasági előírások megsértése vagy a közerkölcssértés, ahogy eddig önálló szabálysértési tényállások voltak, továbbra is azok. Ezek a cselekmények továbbra is szankcionálhatók – szögezte le.
Mint kiemelte: az Ab „kizárólag és kifejezetten azt az indokolatlanul széles tényállást nyilvánította alaptörvény-ellenesnek, hogy bárkit csak azért büntessenek, mert hajléktalanként közterületen él”. Azzal kapcsolatban, hogy a megsemmisített rendelkezések a hajléktalanok létbiztonságát szolgálta, Bitskey Botond emlékeztetett arra, hogy a szabálysértési törvény alapján is csak a belterületen lehetett fellépni a hajléktalanokkal szemben.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a polgármesterek az Országgyűlésnél kezdeményezik új törvény megalkotását, az Ab főtitkára azt mondta: az Ab határozatában nem általában tiltotta meg, hogy az önkormányzatok felhatalmazást kapjanak ilyen jellegű ügyekben rendeletalkotásra. Megjegyezte viszont, hogy az önkormányzati törvény most megsemmisített rendelkezése anélkül biztosított rendkívül széles, diszkrecionális jogkört a helyi önkormányzatoknak a tiltott magatartások meghatározására, hogy a hatáskör terjedelmét, a felhatalmazás kereteit pontosabban meghatározta volna. A jogbiztonság sérelméhez ráadásul az is hozzájárult, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezésekben nem egyértelmű fogalmak szerepeltek – emelte ki Bitskey Botond, hozzátéve: ezeket a hiányosságokat egy megfelelően megállapított törvényi felhatalmazó rendelkezéssel orvosolni lehet.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
Egy kanadai cég ritkaföldfémeket, uránt és aranyat is talált. Grönland után felkészül Arad megye?
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
