Áder János köztársasági elnök szerint „dolgunk van azzal, amit múltunk megértésének, a múltunkkal való szembenézésnek hívnak”, ebben a munkában pedig a történészeké a döntő szerep.
A nemzetközi helyzet a második világháború küszöbén (új olvasatok) című konferencián pénteken Budapesten az államfő rámutatott: nem lehet úgy tenni, mintha nem következett volna be és nyomtalanul elmúlt volna a kommunizmus sok évtizedes emlékezethiánya.
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Kremlinológiai Intézete és a Barankovics István Alapítvány rendezvényén Áder János, a konferencia fővédnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az emberek alapvetően nyitottak múltjuk megismerésére és megértésére, és a történészek a legavatottabbak arra, hogy értő segítséget nyújtsanak ebben, mert „erős európai identitással rendelkező nemzeti közösségként csak így maradhatunk azonosak önmagunkkal”.
Az államfő közismertnek nevezte azt a tényt, miszerint „évtizedekig tartó kényszerű hallgatás övezte a több mint félmilliónyi »malenykij robotra« hurcolt magyar sorsát, a Mindszenty-pert, a kékcédulás választásokat, a recski tábort, a kitelepítéseket és megannyi mást”.
Áder János emlékeztetett arra: évtizedeken át ellenforradalomnak kellett nevezni 1956 forradalmát. Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogy „ez nem okozott-e emlékezetvesztést a közösség életében”, mert „az emlékezethiány legsúlyosabb formája az, amikor már azt is elfelejtjük, hogy voltaképpen mire is kellene emlékeznünk”. Hozzátette: „természetesen nem hiszem, hogy ilyen súlyos volna a helyzet. Történettudományunk és történelemszemléletünk sokkalta szilárdabb lábakon áll ennél”.
Az államfő szólt arról is: azt ugyan mindenki tudja, hogy 1939. szeptember 1-jén megindultak a német tankok Lengyelország ellen, arról viszont már csak kevesen beszélnek, hogy ezután bő két héttel a szovjet Vörös Hadsereg is Lengyelország ellen indult. Áder János felidézte Andrzej Wajda Katyn című filmjét, amelynek egyik jelenetében a menekülők két hulláma ütközik egymásnak, az egyik csoport a Vörös Hadsereg elől, a másik a Wehrmacht elől menekül. Mint mondta, „a jelenet szívszorítóan példázza a történelmi kiszolgáltatottságot. Vannak pillanatok, amikor már nincs hova futni”.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
