Áder János köztársasági elnök szerint „dolgunk van azzal, amit múltunk megértésének, a múltunkkal való szembenézésnek hívnak”, ebben a munkában pedig a történészeké a döntő szerep.
A nemzetközi helyzet a második világháború küszöbén (új olvasatok) című konferencián pénteken Budapesten az államfő rámutatott: nem lehet úgy tenni, mintha nem következett volna be és nyomtalanul elmúlt volna a kommunizmus sok évtizedes emlékezethiánya.
A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Kremlinológiai Intézete és a Barankovics István Alapítvány rendezvényén Áder János, a konferencia fővédnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az emberek alapvetően nyitottak múltjuk megismerésére és megértésére, és a történészek a legavatottabbak arra, hogy értő segítséget nyújtsanak ebben, mert „erős európai identitással rendelkező nemzeti közösségként csak így maradhatunk azonosak önmagunkkal”.
Az államfő közismertnek nevezte azt a tényt, miszerint „évtizedekig tartó kényszerű hallgatás övezte a több mint félmilliónyi »malenykij robotra« hurcolt magyar sorsát, a Mindszenty-pert, a kékcédulás választásokat, a recski tábort, a kitelepítéseket és megannyi mást”.
Áder János emlékeztetett arra: évtizedeken át ellenforradalomnak kellett nevezni 1956 forradalmát. Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogy „ez nem okozott-e emlékezetvesztést a közösség életében”, mert „az emlékezethiány legsúlyosabb formája az, amikor már azt is elfelejtjük, hogy voltaképpen mire is kellene emlékeznünk”. Hozzátette: „természetesen nem hiszem, hogy ilyen súlyos volna a helyzet. Történettudományunk és történelemszemléletünk sokkalta szilárdabb lábakon áll ennél”.
Az államfő szólt arról is: azt ugyan mindenki tudja, hogy 1939. szeptember 1-jén megindultak a német tankok Lengyelország ellen, arról viszont már csak kevesen beszélnek, hogy ezután bő két héttel a szovjet Vörös Hadsereg is Lengyelország ellen indult. Áder János felidézte Andrzej Wajda Katyn című filmjét, amelynek egyik jelenetében a menekülők két hulláma ütközik egymásnak, az egyik csoport a Vörös Hadsereg elől, a másik a Wehrmacht elől menekül. Mint mondta, „a jelenet szívszorítóan példázza a történelmi kiszolgáltatottságot. Vannak pillanatok, amikor már nincs hova futni”.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Míg Bandholtz tábornok lovaglóostorral kergette el a Nemzeti Múzeumtól a betolakodókat, addig a magyar tiszt furfanggal igyekezett menteni a Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum kincseit.
A NASA négy űrhajósa ezekben a napokban kerüli meg a Holdat az Artemis-programban. Rajcsányi Gellért írása.
A védett üzemanyagár sorsa a tét.
