Egyáltalán nem szakadtak meg Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap, illetve az Európai Bizottság között zajló hiteltárgyalások, a nemzetközi szervezetek jelenleg a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedéseket értékelik - mondta Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter.
A miniszter arra reagált, hogy egyes magyar médiumok szerint a nemzetközi hitelezők és a magyar tárgyalódelegáció közötti tárgyalások „szakítás közeli állapotba” kerültek, a többi között a magyar kormány által október elején indított, a hiteltárgyalásokról szóló médiakampány miatt. Varga Mihály elmondta: az IMF és a Világbank tokiói közgyűlésén a magyar delegáció tagjainak tárgyalásain óhatatlanul szóba került a médiakampány ügye, de a nemzetközi szervezetek professzionális módon állnak a tárgyalásokhoz, így az nem befolyásolja érdemben a hiteltárgyalások folytatását.
Varga a cikkekre utalva elmondta: az féligazságokat, szubjektív megállapításokat tartalmaznak. „Hogy ez az újságírón vagy az információadón múlt, nem tisztem megállapítani” – fejtette ki. A miniszter a folyó egyeztetésekről elmondta: éppen ezen a héten tájékoztatta az IMF főtárgyalóját a nemzetgazdasági miniszter által az elmúlt héten bejelentett intézkedésekről. Most ezeket az új intézkedéseket értékelik. A magyar tárgyalódelegáció vezetője szerint nem várható, hogy azelőtt folytatódnának a tárgyalások, hogy az Európai Bizottság november 7-én nyilvánosságra hozza új, őszi makrogazdasági előrejelzéseit. „November 7-ig biztos, hogy érdemi dolog nem történik, addig szerintem a valutaalap is átvizsgálja döntéseinket” – fogalmazott a miniszter.
A tárca nélküli miniszter szerint némi véleménykülönbség érzékelhető a két tárgyalópartner között. Mint mondta, az Európai Bizottság sokkal fontosabbnak tartja a három százalék alatti hiányt, míg a valutaalap inkább az intézkedések minőségére, a strukturális átalakításokra teszi a hangsúlyt. A magyar gazdasági és pénzügyi mutatók kedvező alakulását idézve Varga Mihály hangsúlyozta, ezek azt mutatják, hogy a kormány fontosnak tartja a pénzügyi egyensúlyt. „A kérdés az, hogy a növekedés ösztönzésére milyen lépések szükségesek, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondja, hogy a növekedés, nagyrészt külső okok miatt, jóval szerényebb, mint amit vártunk” – tette hozzá.