Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Ötödik helyen végzett Magyarország a Freedom House 47 ország internet- és médiaszabadságát vizsgáló felmérésén. A 21 kérdéses, három témakört felölelő kérdőív alapján a magyar információs kínálat sokszínű, nincs cenzúra a honlapok blogok, szöveges üzenetek tekintetében, illetve az öncenzúra létezésére sincs konkrét bizonyíték.
Ötödik helyen végzett Magyarország a Freedom House 47 ország internet- és médiaszabadságát vizsgáló felmérésén, közvetlenül Észtország, az Egyesült Államok, Németország és Ausztrália mögött. A hatodik helyen Olaszország, a nyolcadik helyen az Egyesült Királyság végzett – számolt be a Médiatanács blog.
A felmérés egy 21 kérdéses, három témakört felölelő kérdőív alapján készült. Vizsgálták az internet-hozzáférés kormányzati, infrastrukturális és gazdasági akadályait, valamint a tartalom korlátozására irányuló törekvéseket, beleértve a weboldalak szűrését, blokkolását, a cenzúra, öncenzúra megjelenését, a tartalom sokszínűségére vonatkozó manipulációt és a digitális média társadalmi és politikai aktivitásra való felhasználását. Mindezek mellett a felhasználói jogok megsértése esetén rendelkezésre álló lehetőségeket is számba vették.
A jelentés megállapította: Magyarországon senki sem korlátozza a sávszélességet, a routerek, switchek egyéb eszközök használatát, azok a távközlési társaságok tulajdonában vannak. A törvény értelmében az internetet és a távközlési szolgáltatásokat kizárólag váratlan támadások, szükséghelyzet, válság esetén vagy honvédelmi célból lehet szüneteltetni. A legismertebb közösségi oldalak: Facebook, Twitter és a legnagyobb tárhelyszolgáltatóként számon tartott YouTube, valamint a nemzetközi blogszolgáltatások, web 2.0-szolgáltatások szabadon hozzáférhetőek és számos magyar nyelvű blogszolgáltatás is elérhető.
Leszögezték továbbá: Magyarországon nem létezik semmiféle technikai szűrés, nincs cenzúra a honlapok blogok, szöveges üzenetek tekintetében, és nem létezik más módszer sem, amely megakadályozná a tartalomhoz való hozzáférést. A kutatás hangsúlyozza, hogy öncenzúra felé nem annyira állami, inkább a gazdasági és politikai nyomás vezethet, de konkrét esetek az öncenzúra létezését nem igazolják – írta a blog.