Ötödik helyen végzett Magyarország a Freedom House 47 ország internet- és médiaszabadságát vizsgáló felmérésén. A 21 kérdéses, három témakört felölelő kérdőív alapján a magyar információs kínálat sokszínű, nincs cenzúra a honlapok blogok, szöveges üzenetek tekintetében, illetve az öncenzúra létezésére sincs konkrét bizonyíték.
Ötödik helyen végzett Magyarország a Freedom House 47 ország internet- és médiaszabadságát vizsgáló felmérésén, közvetlenül Észtország, az Egyesült Államok, Németország és Ausztrália mögött. A hatodik helyen Olaszország, a nyolcadik helyen az Egyesült Királyság végzett – számolt be a Médiatanács blog.
A felmérés egy 21 kérdéses, három témakört felölelő kérdőív alapján készült. Vizsgálták az internet-hozzáférés kormányzati, infrastrukturális és gazdasági akadályait, valamint a tartalom korlátozására irányuló törekvéseket, beleértve a weboldalak szűrését, blokkolását, a cenzúra, öncenzúra megjelenését, a tartalom sokszínűségére vonatkozó manipulációt és a digitális média társadalmi és politikai aktivitásra való felhasználását. Mindezek mellett a felhasználói jogok megsértése esetén rendelkezésre álló lehetőségeket is számba vették.
A jelentés megállapította: Magyarországon senki sem korlátozza a sávszélességet, a routerek, switchek egyéb eszközök használatát, azok a távközlési társaságok tulajdonában vannak. A törvény értelmében az internetet és a távközlési szolgáltatásokat kizárólag váratlan támadások, szükséghelyzet, válság esetén vagy honvédelmi célból lehet szüneteltetni. A legismertebb közösségi oldalak: Facebook, Twitter és a legnagyobb tárhelyszolgáltatóként számon tartott YouTube, valamint a nemzetközi blogszolgáltatások, web 2.0-szolgáltatások szabadon hozzáférhetőek és számos magyar nyelvű blogszolgáltatás is elérhető.
Leszögezték továbbá: Magyarországon nem létezik semmiféle technikai szűrés, nincs cenzúra a honlapok blogok, szöveges üzenetek tekintetében, és nem létezik más módszer sem, amely megakadályozná a tartalomhoz való hozzáférést. A kutatás hangsúlyozza, hogy öncenzúra felé nem annyira állami, inkább a gazdasági és politikai nyomás vezethet, de konkrét esetek az öncenzúra létezését nem igazolják – írta a blog.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
A korábbi miniszter szerint ha valahol korlátozzuk vagy megszüntetjük a nyilvánosan ellenőrizhető politikát, ott megjelenik a nyilvánosság elől eldugott és nem ellenőrizhető csatornákon zajló érdekérvényesítés. „Persze, ki tudja. Talán éppen ez a cél...”
A bécsi lap szerint a közjogi méltóságok leváltása a jogállamiság helyreállításának feltétele, a felmerülő alkotmányos aggályokat pedig elutasítják.
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
