Gyermekek biztonságban: gyorsabban terjed a szélessáv, mint az ismeret

A fiatalok nincsenek tisztában a közösségi média veszélyeivel, még a középiskolások sem tudják, mi történik azokkal a képekkel, amelyeket önmagukról feltöltenek – mondta kedden, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által az NMHH támogatásával megrendezett Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra című konferencián Dr. Krasznay Csaba. A HP biztonsági tanácsadója hozzátette: munkája során nem egyszer találkozott olyan családdal, amelynek alig volt pénze ételre, de valamiféle internet-hozzáféréssel rendelkezett, és „a Facebook volt az isten”. Mátrai Gábor, az NMHH Hírközlési elnökhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében azt hangsúlyozta: a médiahatóság az összes érintettel együttműködésben szeretné megoldani a felmerülő problémákat.

 

Sokan azt gondoljuk, hogy a közösségi média egyenlő a Facebookkal, holott számos egyéb igény kielégítésére specializálódott közösségi oldallal találkozhatunk. Ezek árnyoldalait a bizalom mentén lehet megszüntetni – hívta fel a figyelmet Mátrai. Az igazi közösségi hálózat tehát nem egyenlő a Facebookkal, bár igazi, világszinten jelentős térnyeréssel valóban ez bír. Mátrai közölte: Magyarországról eddig 4,5 millióan regisztráltak, a lakosság 41,45 százalékát hódította meg a Facebook, tehát nálunk szintén ez a site a legjelentősebb. Megjegyezte: a regisztráltak mintegy 70 százaléka napi szinten aktív.

 

 

Az oldal pozitívumaiként Mátrai felsorolta: nyitott és ingyenes, így mindenki számára elérhető; önszerveződő; független; együttműködésre épít, és a közösséghez tartozás élményét adja. „A pozitívumok megléte mellett azonban érdemes beszélni a negatívumokról is” – mondta Mátrai, kiemelve az adatvédelemmel kapcsolatos aggályokat.

 

Mint mondta, az NMHH egyik legfontosabb feladataként tekint az új média megismerésére, és szabályozásának kialakítására. „Azok a veszélyek, amelyek ránk leselkednek a virtuális világban, azok a való világban is jelen vannak, csak más háttérrel” – mondta, megjegyezve: „emiatt maradunk néha le, és emiatt nem mindig tudjuk követni őket”. Felhívta a figyelmet: adataink ma könnyebben kerülhetnek illetéktelen birtokába, felgyorsul az izoláció, függőség alakulhat ki, a társas kapcsolatainkat illetéktelenek is nyomon követhetik, nő az internetes károk kockázata, és az online identitással történő visszaélés lehetősége is felmerül. Az NMHH munkatársa aláhúzta: a médiahatóság fokozottan védi a kiskorúak magánéletét.

 

 

Mátrai felhívta a figyelmet: a fiatalok ma már az internetet részesítik előnyben a korábban vezető televízióval szemben, és ha elő is fordul a párhuzamos médiahasználat, az aktív jelenlét az internetet illeti meg. Ezekhez a körülményekhez a médiahatóság szakembere szerint alkalmazkodni kell: először oktatni, nevelni, majd tudatosítani kell, és végül, ha szükséges, akkor akár büntetni is. ismét kihangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kereteket, a normákat közösen alakítsák ki az illetékesekkel.

 

„Az alapszintű oktatásba be kell épülnie az internet-tudatosságnak; a felhasználók védelme kiemelt feladat, a magánszféra védelme, a veszélyek elhárítása pedig szintén nagyon fontos” – húzta alá. Mátrai véleménye szerint az internethasználatban két végpont figyelhető meg: akik élesen elhatárolódnak, illetve akik függővé válnak. „A két végpontban az elidegenedés egyaránt jelentkezik, az egészséges arany középút a kiegyensúlyozott internethasználat által érhető el” – zárta Mátrai Gábor.

 

Lucza Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEFMI) kommunikációs államtitkársága nevében, szintén az oktatás témakörében szólalt fel, elsősorban a digitális írástudásra vonatkoztatva. Mint mondta, a fejlődésnek is vannak veszélyei. „Magyarországon cél a 100 százalékos szélessávú lefedettség elérése, amely állami pénzekből valósul meg, azonban ha ezzel párhuzamosan nem valósul meg az oktatás felzárkózása, akkor az nagy veszélyeket rejt, elsősorban a gyermekek, fiatalok esetében” – mondta Lucza.

Egy 2011-es felmérést ismertetve a szakember beszámolt róla: a 16 év feletti magyar lakosság csaknem fele még mindig digitálisan írástudatlan. Az elmaradottabb térségekben, eszközök hiányában a tanárok is felkészületlenek – mondta, megjegyezve: a fiatalok pedig nagyon fogékonyak lennének. „Amikor a gyerekek hozzáférnek az internethez, védtelenekké válnak, hiszen általában nincs, aki megtanítsa őket a biztonságos használatra” – hívta fel a figyelmet a NEFMI munkatársa. Mint mondta, a pedagógusok továbbképzése mellett a szülők tanítását sem szabad elhanyagolni.

 

„Megdöbbentő, hogy az oktatásban mindössze 3 százalékban épül be az informatikai ismeretek oktatása, vagyis cél az informatika, ahelyett, hogy eszköz lenne” – mondta Lucza. Leszögezte: a minisztérium elsősorban a képzési, valamint a motivációs programok indításával tud segítséget nyújtani, illetve az e-Magyarország Programon keresztül közvetlenül szólítja meg az internetező szülőket. A szakember beszámolt róla: egy most induló uniós program keretein belül mintegy százezer ember képzése valósul majd meg, akiknek remélhetőleg legalább fele digitálisan írástudóvá válik. „Az egész lakosságot nézve ez nem egy áttörő változás, de minden lehetőséget meg kell ragadni” – emelte ki.