Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Jó sok pénzért beavatkozhatunk a fővárosi látképbe, felmerülhet egy világörökségi cím elvesztése, a végeredmény pedig legalább annyira vitatható lesz, mint bármi más.
„A BKK által a pesti rakpart gyalogosforgalmának fejlesztésére kidolgozott tanulmányban forgalomcsillapításról, esetleg teljes autómentesítésről vagy egyirányúvá tételről volt szó. A tanulmány elkészítésére egy éve kérte fel a Fővárosi Közgyűlés a BKK-t, azért van rá szükség, hogy időben készen legyenek az EU-s pályázati anyagok, nehogy lecsússzunk a pénzről. Erre most valakiben felmerült az ötlet, hogy fedjük le a rakpartot a felső síkjában, és a főpolgármester úr, aki nyilván csak a kompromisszumot látja a felvetésben – hiszen akkor maradhatnak az autósok és jöhetnek a gyalogosok is – máris azt mondja, neki ez tetszik a legjobban. Pedig sajnos a felmerült elképzelések közül messze ez a legrosszabb.
Először is a rakpartok lefedése nem új keletű elképzelés, Bojár Iván Andrásék már évek óta szorgalmazták a budai és a pesti oldallal kapcsolatban is. A beavatkozás ellen azonban több érv is szól. Ezek közül a legfontosabb, hogy a budapesti dunai látkép a UNESCO világörökség részét képezi, ezért bármilyen, a látványt meghatározóan befolyásoló átépítés esetén a szervezet jóváhagyását is meg kell szerezni, különben EU-s pénzről ne is álmodjunk. Ez nem lesz egyszerű, a cím elnyerésekor aláírtuk, hogy mindent el fogunk követni a meglévő értékek védelme, eredeti állapotukban való megőrzése és folyamatos látogathatóságuk biztosítása érdekében. A másik ellenérv praktikus jellegű: a felső rakpart kiszélesítése az alsó rakpart fölé önmagában nem oldja meg a gyalogos–autós problémát, hiszen akkor a felső szinten sétálhatnak majd az emberek, a mellettük megmaradó (igaz, jelentéktelenebb) autósforgalom mellett, miközben alattuk tovább zajlik az alsó rakparti forgalom. Ha lezárják az alsó rakpartot a Duna felől, ha nem, a szén-dioxid elvezetésről még mindig gondoskodni kell. Ez a kép nem éppen sétálásra csábító. A harmadik probléma, hogy a tanulmány javaslataival szemben kétségtelenül a legdrágább megoldás.”