Menni vagy maradni? – Papp Magor a fiatal orvosok szemszögéből közelítette meg a kérdést. „Amikor a Rezidens Szövetség élére kerültem, iszonyú nagy káoszt láttam a migráció kérdésében” – mondta, hozzátéve: az önszerveződés volt a válasz az akkori kormányzat cselekedeteire. Az elnök itt a Nagyvárad téri akciót is felidézte. „Akkor létrejött egy kemény mag, amely megérezte, hogy tehetünk a saját sorsunkról, nem feltétlenül kell egy felsőbb cselekvés elszenvedőinek lennünk” – idézte fel. A múlt év tavaszán elindult felmondási akció felhívta a figyelmet a problémák súlyosságára. Az ebben résztvevőket nem az elvándorlási vágy vezérelte, hanem a hazai helyzetre kívántak megoldást keresni – mondta Papp. „Azt a következő évek fogják eldönteni, hogy tartós változást hozott-e a cselekedet, de azt már most megerősítette, hogy érdemes harcolnunk.”
Kovács Nimród borász, aki az Amerikai Egyesült Államokban is jelentős szakmai sikereket ért el, arról beszélt: minél több a lehetőség, annál boldogabbak a fiatalok. „Mitt Romney is remélhetőleg azért fogja megnyerni az amerikai választásokat, mert munkalehetőségeket kínál.”
Ez csak jópofizás?
Navracsics Tibor szerint minden korcsoportnak speciális szempontok figyelembevételére, és az egyes szakpolitikáknak különböző ifjúságpolitikai aspektusokra lenne szüksége. Az ifjúsági politikai szervezetek vezetői, illetve az ott érvényesülő, ambícióval rendelkező emberek célja, hogy előbb-utóbb bekerüljenek az országos politikába, a mai pártemberek pedig arra törekednek, hogy minél szervesebb legyen az utánpótlás – jelentette ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter. „Az érdekcsoportokkal találkozva miniszterként észben kell tartanom, hogy sok tekintetben ellenérdekű felek vagyunk, és mindkettőnknek haza kell vinnie valami eredményt” – mondta, megjegyezve: a tárgyalások hangulata ilyenkor indifferens, de ő maga hisz abban, hogy általában el lehet érni egy mindenki számára elfogadható eredményt. Az egyetemi politizálást a miniszter nem tartja „veszélyesnek”, mert úgy látja: az egyetemi autonómia elbírná, hogy ifjúsági szervezetek létezzenek a felsőoktatási intézményekben. „Tudatában vagyok, hogy a ma író magyarság jelentős része beleborzong ebbe” – jegyezte meg.
Papp Magor úgy látja: egyre apolitikusabbak a fiatalok, viszont az egyes egyetemeken meg lehetne találni a szervezetek egyensúlyát, hogy azok ne válhassanak dominánssá. „Arra én nagyon büszke vagyok, hogy öt év alatt senki nem tudott egyértelmű címkét ragasztani a Rezidens Szövetségre” – mondta, majd hozzátette: 2011-ben sem a baloldal felé húztak, egyszerűen csak akkor erősödött fel az elvándorlás tendenciája. A miniszter erre úgy reagált: „Szerintem Papp Magorék politizálnak, hiszen politikai alapon választják ki a leghatékonyabbnak tűnő stratégiájukat, csak ezt mi sokszor nem értjük, hiszen cselekvéseik nem pártpolitikán alapulnak”.
Miért maradnánk?
„Végül is nincs sok ok itt maradni; de ez egyéni döntés” – mondta Kovács Nimród, hozzátéve: én tudom, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, de ezt tapasztalja meg mindenki maga. Papp Magor szerint alapvetések elfogadására van szükség, mint például a szabad munkaerő-áramlás lehetőségének megvalósulására. „Az egyik dolog, ami itthon tudja tartani a fiatalokat, az a közösségépítés, a szálak, amelyek környezethez, városhoz kötnek, valamint a szakmai fejlődés lehetősége” – jelentette ki a gyakorló háziorvos. Papp Magor úgy látja: központi stratégia kialakítására van szükség a szakmában, és a lépcsőzetes, évente megvalósuló jövedelem-növekedés is megtartó erő lehet. Az elnök a hálapénz kérdését is felvetette: „felnőtt egy olyan generáció, amely már nem a borítékokból akar élni; a fiataloknak ma már egy fontos szempont, hogy fel tudjuk-e számolni a hálapénzt”. Kijelentette: „itt az ideje annak, hogy ez ne számítson tabunak, és beszéljünk róla, hogy az egészségügy morálisan megújuljon”.
Navracsics Tibor a főváros felé irányuló felsőoktatással kapcsolatos migráció részeként fogja fel az elvándorlás kérdését is. Véleménye szerint tisztázni kell, mit értünk a fogalom alatt; milyen időtartamot jelent ez és milyen foglalkozásokat érint. „Magyartanárok viszonylag kevesen helyezkednek el Angliában, és bár a magyar politológusok a legkiválóbbak, mégis kevés a kereslet irántuk Nyugat-Európában” – mondta a miniszter. „Én egyetértek Nimróddal és Magorral is – ilyen nevekkel ne értene egyet egy magyar ember?” Navracsics arról is beszélt: szembesültek a keresetek közötti szakadékokkal, és annak feszültségkeltő erejével. Papp Magor felhívta a figyelmet: a magyar munkaerő-piacon munkahelyhiány van, az orvosok viszont kivételes helyzetben vannak, hiszen itt jelentős a szakemberhiány. A bérkülönbségek és a munkakörülmények miatt ezt ellensúlyozza az elszívó hatás – jegyezte meg az rezidensek elnöke.
Gyerehaza.org?
„Vannak olyan ipari szektorok, amelyekkel konkurálni tudunk a világban, például az informatikával és a turizmussal; ezekbe érdemes lenne befektetni” – mondta Kovács azzal kapcsolatban, hogy az így felépített jövőkép itt-tartó erőt képviselhet.A borász később azzal a felvetéssel is egyetértett, hogy érdemes lenne a külföldön letelepedett vállalkozókat a haza támogatására ösztönözni.
„Látható, hogy kis településeken nem szeretnek elhelyezkedni az orvosok, őket lakhatási és egyéb támogatással lehetne motiválni” – világította meg más szemszögből a kérdést Papp Magor. A közönségből egy férfi felvetette: teljesen elképzelhetetlen, hogy valaki ott dolgozzon, ahol van állás? Navracsics erre azt felelte: a közszférában jellemző az állami kihelyezés, de ehhez a lakhatást biztosítani kell. Elmondta: az egészségügy ugyanakkor más szerkezetű, és a privatizált háziorvosi rendszer ma jól működik Magyarországon. Az orvosok tekintetében abszolút hiányról van szó, ez nem regionális kérdés – mondta a miniszter. Papp hozzáfűzte: a kivezénylés nagyon érzékeny kérdés, hiszen míg az elvándorlás önkéntes döntés, az országon belüli áthelyezés felettesi rendelkezés lehet. Hozzáfűzte: természetesen előre nem látható válságszituációkban, katasztrófák esetén a kivezénylés magától értetődik.
Navracsics a kis- és középvállalkozások támogatását emelte ki, és egy holland barátja példáját hozta fel. „Ő az elsők között végzett számítástechnikai szakon, elvitte üzleti tervét egy bankhoz, ahol 100 százalékos támogatást kapott rá. Ő ma is sikeres, nem akar nagy lenni, de boldogan, stabilan él, kiegyensúlyozott középosztályi létben” – említette a miniszter, aki szerint ma elképzelhetetlen, hogy egy fiatal ilyen konkrét tervekkel álljon elő, és hogy a bank erre támogatást ad. „Nem tudjuk, hogy mi kell e probléma megoldásához; nem tudjuk, hogy ez lélektani kérdés-e” – mondta. Magyarországon a miniszter szerint az elindulásnak és a bukás utáni felállásnak nincs kultúrája. Kovács Nimród az USA-ban szerzett tapasztalatai alapján elmondta: ott elfogadott egy bukás, és mindenki kap lehetőséget.
„Out of sight, out of mind”
Aki elmegy, bármilyen pozíciót hagy is ott, visszatérnie sokkal nehezebb – értettek egyet a vendégek. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban az ösztöndíjak és a Lendület-program fontosságát emelte ki. Egy felszólaló megjegyezte: talán szerencsésebb lenne az elvándorlásra mobilitásként tekinteni, és tapasztalatai alapján elmondta: sokkal többet használ az országnak, ha a fiatalok hazahozzák a külföldi értékeket. „Érdemes pozitívan megközelíteni ezt a kérdést, mert használhat a gazdaságnak.” Úgy látja, többségük hazatér, és pályázatokkal, lehetőségekkel haza lehet hozni a még vívódó, értékes embereket is.
