A NAIH figyeli az átláthatóság szabályozását

A közlemény szerint a hatóság – amint azt korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak írt levelében is kifejtette – bízik abban, hogy az új polgári törvénykönyv hatálybalépéséig a jogalkotó megteszi a szükséges lépéseket az olyan koherens szabályozás megalkotásáért, amely továbbra is a nyilvánosság ügyét szolgálja.

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös közleményben korábban azt írta: az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a hozzáférést a közérdekű adatokhoz, hiszen az Országgyűlés előtt lévő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.

A NAIH jelezte: természetesen fontosnak tartják a közpénzek, a köztulajdon felhasználásának megismerhetőségét, ugyanakkor a szabályozásnak azt is szem előtt kell tartania, hogy azon közpénzből létrehozott cégek, amelyek piaci tevékenységet végeznek, nem kerülhetnek azért piaci hátrányba, mert ki kell adniuk minden adatot, amely a tevékenységük során keletkezett. Üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható üzleti érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat – fűzték hozzá.

A NAIH szerint az új Ptk. javaslatának üzleti titkot szabályozó rendelkezése kizárólag azt határozza meg, hogy mi minősül üzleti titoknak, a kivételeket, amelyek eddig segítették a közpénzek felhasználásának megismerhetőségét, nem szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti titok részletszabályai, így a kivételek is ne kerülhetnek be más, így például az infotörvény módosítása révén e törvény rendelkezései közé.