A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság figyelemmel kíséri a közpénzek átláthatóságával kapcsolatos szabályozás alakulását – közölte a Péterfalvi Attila elnökletével működő szervezet kedden.
A közlemény szerint a hatóság – amint azt korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak írt levelében is kifejtette – bízik abban, hogy az új polgári törvénykönyv hatálybalépéséig a jogalkotó megteszi a szükséges lépéseket az olyan koherens szabályozás megalkotásáért, amely továbbra is a nyilvánosság ügyét szolgálja.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, valamint a K-Monitor Közpénzfigyelő Iroda közös közleményben korábban azt írta: az új Ptk. jelentősen megnehezítheti a hozzáférést a közérdekű adatokhoz, hiszen az Országgyűlés előtt lévő javaslat szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy a jövőben az állami és önkormányzati szervezetek valamennyi szerződésükkel és beruházásukkal kapcsolatos kérdést üzleti titokra hivatkozva hárítsanak el.
A NAIH jelezte: természetesen fontosnak tartják a közpénzek, a köztulajdon felhasználásának megismerhetőségét, ugyanakkor a szabályozásnak azt is szem előtt kell tartania, hogy azon közpénzből létrehozott cégek, amelyek piaci tevékenységet végeznek, nem kerülhetnek azért piaci hátrányba, mert ki kell adniuk minden adatot, amely a tevékenységük során keletkezett. Üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható üzleti érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat – fűzték hozzá.
A NAIH szerint az új Ptk. javaslatának üzleti titkot szabályozó rendelkezése kizárólag azt határozza meg, hogy mi minősül üzleti titoknak, a kivételeket, amelyek eddig segítették a közpénzek felhasználásának megismerhetőségét, nem szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti titok részletszabályai, így a kivételek is ne kerülhetnek be más, így például az infotörvény módosítása révén e törvény rendelkezései közé.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A magát jogvédőként definiáló szervezet 2024-hez képest magasabb adózott eredményt könyvelhetett el, és nem kevés adományt gyűjtött össze.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke lapunknak határozottan visszautasította Magyar Péter miniszterelnök azon állításait, miszerint Orbán Viktor bábja lenne. Interjúnk.
„Az, hogy az új parlamenti többség kedvezőnek láthatja a pillanatot a helyi hatalom megszerzésére, nem lehet alkotmányos indok a helyben megválasztott vezetők mandátumának megszüntetésére” – húzta alá a TASZ.
A NAIH elnöke részletes indoklást adott arra, miért marad hivatalban.
„Ez az időszak megmutatta, miért van szükség átláthatósági törvényre” – jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke egy hétfői konferencián.
Komoly jogi és adatvédelmi csata zajlott a Szülői Hang és a Belügyminisztérium között a KRÉTA-rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőívek miatt. A BM több alkalommal küldött ki kérdőíveket a szülőknek, hogy véleményüket kérdezze például a köznevelés állapotáról vagy érdeklődjön a pedagógusok munkájáról.
Határozottan ellenzi Robert Fico szlovák miniszterelnök azt az Ukrajnának szánt több milliárd dolláros támogatási csomagot, amelyről a közelgő NATO-csúcson döntenének.
Az Osztrák Kommunista Párt (KPÖ) fölényes győzelmet aratott a vasárnapi grazi önkormányzati választáson.
