Tartható az idei államháztartási hiánycél a központi alrendszer első féléves számai alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Az ING Bank elemzője ugyanakkor megjegyezte: nincsenek nagy tartalékok a költségvetésben.
Tartható az idei államháztartási hiánycél a központi alrendszer első féléves számai alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Németh Dávid, az ING Bank elemzője az MTI-nek elmondta: a várakozásoknak megfelelően alakult a júniusi hiány, mivel a kamatkiadások is jelentősek voltak, valamint az áfa-visszatérítés hatása is jelentkezett. Az látszik ugyanakkor, hogy nincsenek nagy tartalékok a költségvetésben, de az év második felében várhatóan nem jelentkezik nagy hiány az előző évek tapasztalatai alapján.
A szakértő szerint az év egészében nagyjából tartható lesz a 2,5 százalékos államháztartási GDP-arányos hiánycél, de a 3 százalékot semmiképpen nem haladja majd meg a deficit. Év végén folyik be a költségvetésbe a társasági adó, és a válságadók is folyamatosan érkeznek; mindkét bevételi forrás hordoz kockázatokat – mondta Németh Dávid, hozzátéve, hogy a kiadási szerkezet az első félévesnél kedvezőbben alakulhat az év második felében.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint a tavalyinál jóval kedvezőbb az idei államháztartási egyenleg, már az is nagyon biztató, hogy az egész éves hiányra vonatkozóan az előirányzat mintegy 90 százaléka lett a központi alrendszer első 6 havi deficitje. Az elemző elmondta: előzőleg ugyanis az első féléves hiányok rendre 100 százalék felett voltak, ezt azzal magyarázta a pénzügyi, majd később a nemzetgazdasági tárca, hogy jelentős adóbevételek érkeznek be a második félévben. Suppan Gergely kiemelte: nagy valószínűséggel teljesíthető idén a GDP-arányosan 2,5 százalékos államháztartási deficitcél.
Az elemző szerint még lefelé mutató kockázatok is érvényesülhetnek, azaz még ennél is kisebb lehet a hiány. Suppan Gergely rámutatott ugyanis: a kormány évközben olyan intézkedéscsomagot dolgozott ki, amely egy 140 milliárd forintos egyenlegjavulást hozott. Suppan Gergely véleménye szerint ezt Brüsszel elvárásai alapján állította össze a kabinet, úgy vélte, a kormánynak elég lett volna egy 80 milliárd forintos kiigazító csomagot megalkotnia, ez is elég lett volna a hiánycél teljesüléséhez.
Suppan Gergely szerint egy nagy kérdés maradt, hogy mikor indulnak az IMF-el és az EU-val folytatandó tárgyalások, mivel azok javíthatják az ország megítélését, ezzel együtt csökkenhetnek a felárak. Rámutatott: a tranzakciós illeték Magyar Nemzeti Bankra való kiterjesztése azonban árnyalja a képet; nem tudni, milyen véleményt alakít róla ki az Európai Központi Bank (EKB), és az befolyásolhatja a Nemzetközi Valutaalap véleményét. Az elemző úgy látja: a jövő évet tekintve az alappálya szerint 3 százalék alatt lesz az államháztartási deficit, zavarja a képet az egyébként kedvezőnek mondható munkavédelmi terv, mert annak finanszírozását az elemző nem látja alátámasztottnak.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Kaja Kallas immár a 20. brüsszeli szankciós csomaggal riogat – ha az előző 19 nem ért semmit, majd ez fog!
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Egyenes beszéd.
A költségvetés elfogadása után a francia politika kampányüzemmódra vált, az államfő pedig már csak a külpolitikában zavarhatja a vizet.
Végre valóban egy szintre kerültünk Ausztriával.
Két nagyon fontos lépésről számolt be a miniszterelnök.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
