Az Ab-hez fordul az ombudsman a köznevelési törvény miatt

A biztos a jogszabály több pontjának megsemmisítését kezdeményezi, így azét a passzusét, amely előírja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, legalább négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt a nevelési év kezdő napjától. Úgy látta: a kötelező óvodai nevelés nyilvánvalóan korlátozza a szülő nevelés megválasztásához fűződő alapjogát, jelentős számban vannak ugyanis olyan szülők, akik tudatosan, nevelési elveiket követve nem kívánják gyermeküket a kora-gyermekkor első éveiben óvodába járatni. A törvényi szabályozás nem nyújt biztosítékot ahhoz, hogy csak olyan gyermekek vegyenek részt az óvodai nevelésben három éves koruktól, akiknek a személyiségfejlődésére ez kedvezően hat, illetve a későbbiekben elősegíti az iskolai oktatásba való bekapcsolódásukat.

Álláspontja szerint az oktatás és nevelés jogi és szervezeti rendszerének tanév közbeni átalakítása úgy hárítja át a pedagógusokra, szülőkre, és gyermekeikre „a strukturális átalakításokból eredő hátrányok viselésének kockázatát”, hogy arra nem tudnak kellő időben felkészülni, és ez az alaptörvény sérelmét eredményezi. Az ombudsman megállapította továbbá, hogy a törvény számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel, így azok értelmezése csak később, a gyakorlatban, a jogalkalmazás során alakulhat ki.

Szabó Máté úgy fogalmazott: álláspontja szerint a gyermekek védelemhez, művelődéshez és oktatáshoz való joga, valamint a szülőnek a gyermeke nevelése megválasztásához fűződő joga és a jogbiztonság védelme érdekében szükséges, hogy indítványa elbírálásáig az Alkotmánybíróság a szeptember 1-jétől hatályos törvényi rendelkezéseket felfüggessze.

Az oktatási államtitkárság szerint alaptalan az ombudsmannak az az állítása, hogy az állam az átvett köznevelési intézményekben nem fogja biztosítani a szükséges szakmai és tárgyi feltételeket, valamint szakmailag tévesek az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályok is. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze. Egész Európában kiemelt figyelmet szentelnek a kisgyermekkori nevelés intézményes feltételeinek javítására, több fejlett országában minden kisgyermek három éves korától óvodába jár – írták.