Széles társadalmi támogatottsággal bíró, pártok közötti konszenzuson alapuló földtörvény megalkotásának fontosságát hangsúlyozta Budai Gyula. A cél olyan jogszabály megalkotása, amely megfelel az európai normáknak, és teljes mértékben megvédi a magyar termőföldet a spekulánsoktól.
Széles társadalmi támogatottsággal bíró, pártok közötti konszenzuson alapuló földtörvény megalkotásának fontosságát hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón, amelyen az új földtörvény tervezetéhez érkezett véleményeket ismertette. A cél olyan jogszabály megalkotása, amely megfelel az európai normáknak, és teljes mértékben megvédi a magyar termőföldet azoktól a spekulánsoktól, akik 2014. május 1-jétől, a moratórium lejártát követően jelentős mennyiségű földterület kívánnak megszerezni – mondta az államtitkár.
Budai Gyula emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter április közepén bocsátotta társadalmi vitára az új földtörvény vitairatát. A minisztérium honlapján olvasható kérdőívekre beérkezett válaszok mintegy 90 százalékban egybecsengenek a vitairatban megfogalmazott elvekkel – közölte.
Budai Gyula jelezte: az új földtörvény a hatósági engedélyezési eljárás bevezetését tervezi, amellyel a megkérdezettek egyetértettek. A döntéseket a tervezet szerint helyi szinten kell meghozni, hatósági engedélyeztetés keretében. A vitaanyag tartalmazza azt is, hogy „a termőföldet elsősorban mező- és erdőgazdasági termelő tevékenység céljára és földműves szerezhetné meg, függetlenül attól, hogy a szerzés földtulajdonra vagy földhasználati jogra irányulna”. A vitaanyag kiindulási pontként továbbá fenntartaná a jelenleg hatályos földtörvényben szabályozott területi és érték maximumot, a földművesek tulajdonjogát, haszonélvezeti jogot összesen 300 hektár vagy 6.000 aranykorona (AK) értékben.
A kérdőívet kitöltők 56,94 százaléka egyetértett a vitaanyagban is szereplő, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) jelenlegi szabályozásától eltérő öröklési rendszer bevezetésével. A válaszadók támogatták azt is, hogy a mezőgazdasági üzem átruházása illetve öröklése is meghatározásra kerüljön külön törvény keretében. Budai Gyula aláhúzta: a válaszadók nagy száma hitelesíti a megfogalmazott véleményeket. Tájékoztatása szerint az új földtörvény tervezetét július közepéig, a rendkívüli nyári ülésszak befejezéséig benyújtják az Országgyűlésnek. A társadalmi egyeztetés pedig folyamatos lesz, várhatóan késő őszig tart. Az Országgyűlés a tervek szerint az ősszel tárgyalja a javaslatot.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja.
Elfogadta a törvényt kedden az Országgyűlés.
Bár a parlament tavaszi ülésszaka hétfőn véget ért, a kormány kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását öt előterjesztés megtárgyalására.
Magyar Péter történelmi jelentőségűnek nevezte a törvénytervezetet, szerinte ezért nem kellett feladni semmit.
A törvény a kihirdetését követő napon, tehát pénteken lép hatályba.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közölte, hogy költségvetési biztost neveznek ki az MTVA-hoz és az NMHH-hoz.
A miniszterelnök szokásos ellenzék gyalázásába csomagolva épp megágyaz az elkövetkező megszorítások magyarázatának.
Terjedelmes interjút adott a The New Yorker című lapnak a Nobel-díjas magyar író.
