Elfogadta a fideszes Menczer Erzsébet határozati javaslatát, így a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette november 25-ét az Országgyűlés.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává minősítette november 25-ét az Országgyűlés. A képviselők hétfőn 330 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Menczer Erzsébet erről szóló határozati javaslatát.
A parlament a kormánypárti képviselő indítványára a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat is felkéri, hogy méltóképpen emlékezzenek a Szovjetunióba hurcoltakról. A határozat alapján arra a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként, vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire a "magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján". A képviselők kimondták továbbá, hogy tisztelettel adóznak mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát.
Az Országgyűlés döntésével támogatja és szorgalmazza a Szovjetunióba hurcoltak számára történő emlékműállítást, illetve megemlékezések szervezését, oktatási anyagok és tudományos feldolgozások készítését.