Mesterházy: Segítő szándékból kritizál az USA

„Az amerikai külügyminisztériumban az jelezték, (Hillary Clinton) külügyminiszter asszony legutóbbi levele nem előzmények és nem következmények nélkül való, és hogy vannak aggályaik az abban is szereplő folyamatokkal kapcsolatban. Az látják, hogy ez a helyzet nem változott, és nem volt nagyon pozitív a reakció Magyarország részéről” – mondta Mesterházy Attila az MTI-nek Washingtonban. Az MSZP elnökének megbeszélésein szóba került a médiatörvény, a választójogi törvény, a kormányzati gazdaságpolitika, valamint több európai esemény, egyebek között a görögországi választások eredményének várható hatásai. 

Az MSZP elnöke az amerikai külügyminisztériumban Marie Yovanovitch európai ügyekért felelős helyettes államtitkárral, Richard Morningstarral, a tárca eurázsiai energetikai ügyekben illetékes különmegbízottjával, valamint Tomicah Tillemannal, a külügyminiszter tanácsadójával (Tom Lantos unokájával) folytatott megbeszélést a magyar-amerikai viszonyról, az energiabiztonság, egyebek között a Nabucco gázvezeték kérdéseiről, valamint a Tom Lantos Intézet működéséről. Mesterházy hasonló témákban tartott előadást több washingtoni politikatudományi kutatóintézetben. Járt a The Washington Post szerkesztőségében és találkozott Maximilian Telekivel, az Amerikai Magyar Koalíció elnökével, valamint a Johns Hopkins Egyetem két Magyarországgal is foglalkozó szakértőjével, Charles Gatival és Kurt Volkerrel. A Nemzetközi Valutaalapnál informális beszélgetést folytatott a szervezet magyar alkalmazottjaival. Mesterházy csütörtöktől New Yorkban tárgyal majd a Rágalmazásellenes Liga, a Freedom House és a Columbia Egyetem képviselőivel. 

Tárgyalópartnerei Mesterházyt az MSZP-nek az egyes kérdésekben képviselt álláspontjáról kérdezték, valamint arról, hogy hogyan készül az ellenzék a következő választásra. A politikus rámutatott, washingtoni tárgyalópartnerei mindenütt hangsúlyozták, hogy Magyarország az Egyesült Államok partnerországa, és amikor kritikát fogalmaznak meg vagy aggodalmat, az ebből fakad. „Segítő szándékot olvastam ki a demokratikus értékekre, a jogállamiságra, a dialógus hiányára vagy a gazdaságpolitikai megoldásokra vonatkozó megfogalmazásokból. Az elemzők körében, úgy látom, egy kissé megütközést keltett, hogy miért nem pozitívan reagál a magyar kormány ezekre, és miért nem érzi ki azt a segítő szándékot, amely ezt a partneri viszonyt az elmúlt időszakban jellemezte” – fogalmazott. A politikus szerint az amerikai elemzők szerint „bedugultak azok a csatornák” amelyeken hatni lehetne a magyarországi politikai folyamatokra.

Az energiabiztonsággal kapcsolatban Mesterházy azt hangsúlyozta: Magyarország előtt az a kettős cél áll, hogy az egyoldalú függőség csökkentése érdekében mind az elérési útvonalakat, mind a gázbeszerzési forrásokat diverzifikálja. Mint mondta, az amerikai külügyminisztériumban nem keltett meglepetést Orbán Viktor Nabuccóval kapcsolatos kijelentése, de egyes kutatóintézetekben azt politikai nyilatkozatnak vették. Elemzők némileg meglepődtek a kormány keleti nyitásával kapcsolatban is – mondta. Mesterházy az IMF-megállapodásról kifejtette tárgyalópartnereinek, hogy semmiféle információval nem rendelkezik a kormány ezzel kapcsolatos szándékairól, de szerinte a miniszterelnök még nem döntötte el, hogy akar-e megállapodást.