A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a WWF 2012. évi Élő Bolygó Jelentése szerint.
Amennyiben a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre - derült ki a WWF kétévente közzétett tanulmányából, amely a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről ad számot.
A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentés 16 olyan fő területet határoz meg, ahol mihamarabbi beavatkozásra lenne szükség a globális ökológiai lábnyom féken tartásához, mint például: az élelmiszerlánc hatékonyságának növelése, a víz, energia és nyersanyagok felhasználásának limitálása, valamint az üvegházhatás csökkentése. A javaslatok között szerepel továbbá a tengerek túlhalászásának visszaszorítása, a megújuló energiatermelés 2050-ig történő megduplázása és a hulladékok jelentős csökkentése.
A jelentés kiemeli a szegény és gazdag országok közötti különbségeket. A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké. Napjainkban a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország. Magyarország a fenntarthatóság tekintetében az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az unióban Portugália és Bulgária után. Ennek ellenére még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől - közölte a WWF Magyarország kedden az MTI-vel.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
A Föld mély rétegében található úgynevezett gyűrűswoodit különleges tulajdonságai révén hatalmas vízkészletet tárol. Ez a vízmennyiség egy föld alatti óceánt rejt magában.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Egyre valószínűbb, hogy felborítja az európai időjárást a La Niña, amely nem csak a télre, de a 2025-ös évre is rendkívüli hatással lehet.
A fejlett gazdaságokban mind nehezebbé válik a közszolgáltatások finanszírozása. A gazdaságpolitikának egyszerre kell az állami bevételeket növelnie és ügyelnie arra, hogy az adók ne veszélyeztessék a vállalkozói és munkavállalói kedvet. A skandináv modell lehet a követendő példa?
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
