Fesztiválhangulat Ferihegyen – Budapest javarészt fapados repülőtér lett

Ez nem egy olyan vállalat, mint a gumicukorüzlet – kezdte előadását Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója csütörtökön a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF). A kommunikációs szakember saját, a Malév- csőd bejelentésének napján,  2012. február 3-án készített fényképeivel illusztrálta beszédét: „mindenkinek nagyon hiányoznak a tömpe kék orrú repülőgépek”. A csőd bejelentésének időpontjára emlékezve azt mondta: „a Malév teljes flottáját összeszedték Ferihegyen, ez a magyar repülés Fekete Napja volt, és az is marad; ez egy teljes iparág mélyrepülésének kezdete” – mondta Hardy, megjegyezve: a légitársaság utolsó hetének eseményei – így a kiemelt stratégiai jelentőségű vállalattá nyilvánítás – már egyértelműen jelezték a végkifejletet. A cég tulajdonosainak küzdelmét azonban még jelezte szerinte, hogy Berényi János, a Malév elnöke, és Limburger Lóránt, a cég vezérigazgatója is felszállt az Orbán Viktorral Brüsszelbe tartó járatra, hogy akár az utolsó pillanatban is találjanak mentőövet a légitársaság számára.

Kommunikációs csőd is

Hardy a megjelent, PR gyakorlaton résztvevő hallgatóknak elmondta, a cég egyik legnagyobb hibája a csőd napján az volt, hogy nem kommunikált. „Aznap még a Malév weboldala is leállt, a kommunikációs munkatársakat nem engedték dolgozni; egy állami légitársaság ilyet nem tehet, különösen a jegyüket már megvásárolt ügyfelekkel nem” – mondta az igazgató. Beszámolt róla, a káosz közepette a Budapest Airportra hárult az utasok, az ügyfelek, a sajtó tájékoztatása, de még a repülőtéri befektetőké, a bankoké is. „Fontos volt, hogy az utasok ne jöjjenek ki a repülőtérre, ennek kommunikálásában a közösségi média is segített, bár hogy mi lesz a jegyeikkel, azt mi sem tudtuk.”  Hardy emlékeztetett: az AirFrance kivételével egyetlen légitársaság sem fogadta el a Malév jegyeket, hiszen tudták, hogy nem lesz mögötte fedezet. „Fontos volt az is, hogy visszajelzést adjunk a kormányzatnak: fiúk, nézzétek, mit csináltatok” – számolt be munkájáról az igazgató. A válságkommunikációs teendők bemutatását Hardy Mihály – némi szarkazmussal  – úgy zárta: „a repülőtér egy jópofa hely, minden nap akad egy mini-válság, de ez egy nagyobbacska volt”.

A szakember külön kiemelte az alkalmazottak tájékoztatásának fontosságát. Elmondta, a Malév bukásának napján a légitársaság dolgozóit egy hangárba hívták össze, ahol közölték velük a legalapvetőbb tudnivalókat, majd végleg hazaküldték őket. „Mintegy 2300 Malév alkalmazott ment a levesbe, akiket azóta kifizetni sem tudtak, hiszen nem volt ennyi pénz a kasszában” – mondta Hardy, hozzátéve: ma 1000 fő dolgozik a reptéri cégnél, a repülőtéren dolgozók száma a korábbi 12.000-ről már 9.000 alá süllyedt. Véleménye szerint a Malév csődje egy foglalkoztatási katasztrófa; és a zömmel Vecsésen, a XVIII. és a XVII. kerületben élővolt  Malév-dolgozók, a „Malév-lakótelep” lakóival a mai napig nem tud mit kezdeni a helyi munkaügyi központ.

Hibernált álmok

Tavaly Budapest Ferihegyen rekordszámú, 8,9 millió utas fordult meg, és több mint 109 ezer gépmozgást regisztráltak. A Budapest Airport legnagyobb beruházásának számító Sky Courtot szintén 2011-ben nyitották meg. „Ez az épület Magyarországon kivételes, ugyanis határidőre elkészült” – jegyezte meg Hardy, majd hozzátette: az építkezés a „legdühöngőbb válságidőkben” sem állt le. Hozzáfűzte: tovább tartott az építési engedélyek beszerzése, mint maga az építkezés. A 102 millió eurós beruházás alapvetően magyar vállalkozások segítségével valósult meg, „de kellett a németes pontosság”, és számos más nemzet is közreműködött.

Hardy Mihály a főiskola hallgatóinak a Budapest Airport terveit is bemutatta. Ezek között említette a BUD Future nevet viselő fejlesztést, amely forgalom hiányában „egyelőre jegelve van”. Elmondta, ezt az épületet akár félévenként is lehetne toldani, bővíteni, de a projekt elkezdésére sincs igény. „A BUD Cargo Cityt szintén jégre tettük, nincs pénzünk rá” – mondta.

A T1, vagyis az egyes terminál május 29-én zár be végleg. A Budapest Airport irodái ott maradnak, ezek külön bejáraton lesznek megközelíthetőek, az épület nagyobb része üresen fog állni „4-5 évig biztosan, vagy talán akár örökre”. Arról, hogy a kettes terminál (T2) közösségi közlekedéssel nehezebben megközelíthető – ami a Malév helyét átvevő fapados légitársaságok utasainak problémát okozhat – az igazgató azt mondta, bízik benne, hogy a Keleti pályaudvartól tervezett kínai gyorsvasút végállomását nem a T1-hez tervezik. Hozzátette: cége a gyorsvasúti tervek fejleményeiről csak a sajtóból értesült. A jelenlegi lehetőségekhez mérten a repülőtér úgy próbál segíteni a BKV-val érkező utazóknak, hogy az egyes megállókban tájékoztató plakátokat ragaszt ki, a tájékozódást megkönnyítve.

Ferihegy-marketing

„Budapest most már javarészt fapados repülőtér lesz, de szeretnénk, hogy ne csak fapados szolgáltatásokat találjanak ott az utasok” – mondta Hardy, megjegyezve: a Lufthansa ügyfeleinek más igényei vannak, mint a Wizz Air, vagy a Ryanair ügyfeleinek. Az igazgató szerint jelentős kommunikációs kihívás lesz annak elfogadtatása, hogy az „ultra low cost”, vagyis a fapados társaságok a repülés jövőjét képviselik egész Európában. „Az utasoknak el kell sétálniuk a repülőgépéig” – mutatott egy képet az előadó, majd hozzátette: „a fapadosok ezt nyújtják, de nem kell tőlük rossz néven venni, mert tömegeknek kínálnak utazási lehetőséget”.

A Budapest Airport a Lánchidat ábrázoló plakátjáról a kommunikációs igazgató elmondta: „Olyan hülye nincs a világon, aki azért jönne Magyarországra, mert Ferihegy gyönyörű, de olyan már velem is előfordult, hogy azt mondtam külföldön: nem megyek oda többet, mert ótvar a repülőtér”. Ezt a Budapest Airport mindenképpen el akarja kerülni. A fapados légitársaságok utasai a három csillagos szállodák és a romkocsmák számára hoztak forgalomnövekedést. „Amikor susogós melegítőben fekszik az utas a márványpadlón a repülőtéren, akkor tudom, hogy egy jól sikerült legénybúcsú másnapjának vagyok tanúja” – számolt be a vezető, megjegyezve: jó hír, hogy már leánybúcsúkat is tartanak Magyarországon. Arról is beszámolt, az utóbbi években a nyár végi Sziget Fesztivál is kiemelt szerepet kapott a reptér életében. „Sajnálom, hogy bezár az egyes, mert mellette a füves területen igazi Woodstockot tartottak a Sziget fiatal külföldi vendégei” – számolt be Hardy. „Még piktogramot is gyártottunk: ez a szigetelők pihenőhelye” – tette hozzá.

A tanulók azon kérdésére, lesz-e új nemzeti légitársaság Hardy Mihály röviden úgy válaszolt: én is nagyon szeretem a Grimm meséket. Kifejtette: véleménye szerint „aki azt állítja, hogy belátható időn belül a Malévhoz hasonló magyar légitársaság alakul, az hazudik”. Az egyetlen piaci szegmens, amely még kiaknázatlan, az a Balkán, amelyet egy kis regionális-ráhordó légitársaság le tudná fedni. Onnan Budapestre lehetne szállítani az utazni vágyókat, azonban jelenleg nincs itt olyan légitársaság, amely teljes európai hálózatára innen tovább vinné őket. Talán a Lufthansával kellene megállapodni, de azzal sem lehet mindenhová eljutni – zárta a vezető.

*

Fotó: Szalai Tamás