Nem lesz kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön benyújtott, a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslata alapján. A beterjesztés nyomán új fejezet születik a média- és hírközlési biztosra vonatkozóan is.
Az Alkotmánybíróság (Ab) decemberi határozatának megfelelően csütörtökön beterjesztette a médiaszabályozás módosítására irányuló javaslatát az Országgyűlésnek a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ennek értelmében módosulnak az informátor védelmére vonatkozó rendelkezések, és új fejezet születik a média- és hírközlési biztosra vonatkozóan.
A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. Ezek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Mindezek eljárási szabályait azonban más törvények rögzítik a jövőben. A vallomástétel megtagadásának lehetőségét a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is szabályozná arra az esetre, ha az újságíró ezzel informátorát fedné fel. A jog fennmaradna az újságíró munkaviszonyának megszűnése után is.
A büntetőeljárási törvény kimondja ugyanakkor, hogy a bíróság kötelezheti a sajtó munkatársát az informátor felfedésére akkor, ha ez egy súlyos bűncselekmény kiderítéséhez nélkülözhetetlen, és a bizonyíték mással nem pótolható. Módosul a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is, amely a lefoglalás szabályait igazítaná a vallomástétel megtagadásának szabályaihoz, valamint a vallomástételre kötelezéssel szembeni fellebbezést szabályozná.
Az Alkotmánybíróság kifogásolta, hogy az Smtv. egyes passzusai a tartalomszolgáltatók mellett a sajtótermékekre is vonatkoztathatók, úgy ítélte meg, hogy a médiahatóság így túl nagy kontrollt gyakorolhat. A módosítás szabályozza, hogy az Smtv. mely paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre. Ezek a többi közt a médiaszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét határozzák meg, az emberi méltóság tiszteletben tartását írják elő, vagy kimondják, hogy a kiskorúak védelmében mely tartalmak nem tehetők közzé vagy csak meghatározott módon szerepeltethetők. Az emberi méltóság tiszteletben tartását a jövőben a hatóság csak a médiaszolgáltatások területén ellenőrizheti, az emberi jogok és a magánélet védelme pedig kikerül az Smtv.-ből.
Szinte teljes egészében módosul az Mttv. média- és hírközlési biztosról szóló, az Ab által szintén kifogásolt fejezete. A testület a biztos túlzott beavatkozási lehetőségeit a média esetében a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának tartotta. Ennek értelmében jogkörei csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnak fenn. A sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentés készíthet, jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg.
Ezt az eljárást sem kezdeményezheti akkor, ha a panasz nem érinti a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét, ugyanakkor személyes egyeztetést kezdeményezhet a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a nyilatkozó jogainak biztosítására – például a nyilatkozat visszavonásának érvényesítésére – a polgári jogi vagy a büntető jogi védelem elegendő, így az erre vonatkozó rendelkezés kikerül az Mttv.-ből, vagyis a hatóság a jövőben nem vizsgálhatja az ilyen ügyeket. A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt nappal lépnek hatályba. Az Smtv., valamint az Mttv. sarkalatos jogszabályok, így módosításukhoz kétharmados támogatás szükséges. Az Ab. a kifogásolt passzusokat május 31-ei hatállyal semmisítette meg.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A csütörtöki csata előtt válaszolt az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök.
Az osztrák parlament nem finomkodott: kimondták, hogy a hidzsáb és a burka veszélyezteti a lányok szabadságát, ezért 14 éves korig tilos viselni azokat. A muszlim szervezetek tombolnak.
Amíg a múltunkról nem beszélhetünk szabadon, addig a jelenünk sem lehet teljes.
Fontos vállalásokkal, nagy lendülettel kezdte meg munkáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly novemberben kétharmados többséggel megválasztott új vezetése.
A Magyar Nemzet névtelenséget kérő informátorai szerint különösen sok ilyen lépés történt Budapesten.
Azt is elmondta, mivel szeretne majd foglalkozni, amikor felnő.
Miközben a fronton nincs tűzszünet, a diplomácia a háttérben új szintre lépett: Miamiban tárgyal Putyin különmegbízottja Trump csapatával.
