Bár az Európai Unió területéhez viszonyítva Magyarországon igencsak jelentős az állástalanok száma, a magyar kormány célkitűzései e téren rendkívül ambiciózusak – mondta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa pénteken, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán tartott előadásán.
Bár a fiatalok foglalkoztatási helyzetéről, esélyeikről az Európai Unióban, illetve a külföldi munkavállalási lehetőségekről tervezett beszélni Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa pénteken a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), előadása elején leszögezte: a téma tárgyalása során a gazdasági válságból kell kiindulni. Ennek kapcsán emlékeztetett: lassan öt éve, hogy az Amerikai Egyesült Államokban elkezdődtek a negatív gazdasági folyamatok. „A válság azóta megmutatta, menyire gyenge az európai gazdasági modell, valamint az egyes európai országok” – mondta Andor a főként diákokból álló, szerény számú hallgatóságnak, hozzátéve: 2008 óta hatmillió munkahely szűnt meg Európában, ugyanakkor mindössze 1,5 millió jött létre. Közölte: a foglalkoztatási ráta 68,9 százalékra esett vissza.
„A gazdasági válságból Európa már 2010-ben elkezdett kilábalni, de múlt év őszében lelassult a növekedés, és jövőre is valószínűsíthető a recesszió.” Vannak persze kivételek – tette hozzá Andor Németországot említve, ahol a gazdaság és a munkaerőpiac helyzete is jobb az átlagosnál. A szakember arról is beszámolt: az eurózóna munkanélküliségi rátája magasabb, mint az EU-átlag. A hosszú távú munkanélküliségi ráta országokat összehasonlító listáján – nem meglepő módon – Görögország, Spanyolország, és Írország állnak első helyen. Andor László tudatta: Magyarország nem tartozik a legrosszabb helyzetben lévő országok közé, bár az átlagnál magasabb itt a hosszú távú munkanélküliség.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió milyen válaszokat adott a foglalkoztatási válságra, Andor László az Európa 2020 stratégia megemlítésével felelt. Emlékeztetett: ennek célja 75 százalékra növelni a foglalkoztatási arányt a 20-64 évesek körében. Az unió reakciójaként hozta fel a „Mozgásban az ifjúság”programot is, amelyhez hozzáfűzte: „rengeteget szenvedünk a fordításokkal, a »Youth on the Move« cím jobban kifejezi a mobilitást, a más országok munkavállalási lehetőségeit kínáló kezdeményezést”. A 2012. áprilisi foglalkoztatási csomag három pilléren ál: munkahelyteremtés, reformok (dinamikus és inkluzív munkaerőpiac), valamint hatékonyabb EU-s kormányzás. A munkahelyteremtés támogatása kapcsán Andor megjegyezte: korábban, a válság előtt ezen a területen egyáltalán nem volt aktív az unió. Most a program, és azon belül a munkavállalás szempontjából hátrányosabb helyzetben lévők is kiemelt szerephez jutottak. A munkahelyteremtés támogatása szempontjából kiemelt ágazatok között a zöld gazdaság, az egészségügy és az információs és kommunikációs technika (IKT) található.
Andor László szót ejtett az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” dokumentumról is, amely – mint mondta – 2010 óta tényleg egyfajta menetrendet nyújt a piacon. A biztos külön kiemelte „Az Ifjúság lehetőségei” kezdeményezést, amelyet az unió bizottsága 2011 decemberében fogadott el.
Fiatalok mozgásban
A szakképzettség foka szerint hierarchiát lehet felállítani a munkaerőpiacon. „A magasabb képzettségűek általában könnyebben megtalálják helyüket; akik a válság kapcsán a legtöbbet vesztettek, azok az alacsonyabb, alsó-közép kategóriás képzettségűek” – közölte a biztos, megjegyezve: ennek az építőipar és az autógyártás összeomlása az oka. Hozzátette: a válság évei alatt a fiatalok, a végzettségüket éppen megszerzettek jelentős hátrányba kerültek munkavállalási szempontból, és helyzetük alig javult. „Az ifjúsági munkanélküliség 2011-ben tovább nőtt, elsősorban a dél-európai országokban, ezek között is leginkább Spanyolországban.” Az Európai Bizottság múlt év nyara óta tesz intézkedéseket ez ügyben: az iskolai lemorzsolódás visszaszorítása, a készségek elsajátításának támogatása, továbbá a képzési lehetőségek bővítése fő feladata. Andor László közölte, e célokra 30 milliárd euró támogatást adott az EU, ez azonban nem csak a fiatalok segítésére szánt összeg. Megjegyezte: a pénzügyi eszköz, az Európai Szociális Alap az unió legrégebbi eszköze, mégsem használták korábban a foglalkoztatottság számottevő megsegítésére.
Az „ifjúsági garancia” kialakítására a tagállamok számára 4 milliárd euró áll rendelkezésre. Andor kifejtette: az „ifjúsági garancia” egy osztrák találmány; ez alapján az állam garantálja, ha a végzés után néhány hónapon belül nem talál munkát a fiatal, akkor adott ország az EURES programon keresztül segítséget nyújt, hogy a munkavállaló egy másik tagállamban helyezkedhessen el. A szakember a BKF diákjainak a munkaerő-piaci mobilitás mellett a hallgatói mobilitás fontosságára is felhívta figyelmét.
Arra a kérdésre, hogy mennyire könnyű más országban álláshoz jutni, a szakember azt felelte: a legfontosabb adatbázis az EURES weboldala, ahol körülbelül egymillió betöltetlen álláshelyet tartanak nyilván Európa szerte. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: vannak adminisztrációs korlátok, elsősorban az újonnan belépő országok számára. Hozzátette: korlátként jelenhet meg az oklevelek elismertetése, vagy akár a lakáskeresés is.
„Végre valamiben első Magyarország”
A reformokról szólva Andor azt mondta: a tagországok figyelmét fel kell hívni, hogy „még többet és célzottabban fektessenek be a készségekbe és a szaktudásba”. Andor itt megemlítette: vannak országok, amelyek e téren nagyon lemaradtak. A tagállamok 2020-as célkitűzéseiről Andor László azt közölte: néhol irreálisak az elvárások. „Végre valamiben első Magyarország, mi tűztük ki a legmagasabb elvárásokat” – mondta, megjegyezve: Máltával együtt tartja Magyarország az alacsony foglalkoztatottság rekordját.
„A magyar kormány vállalásokat tett, ambiciózus” – értékelte a szakember, aki szerint pozitív irányú elmozdulás, hogy a duális képzés megjelent a gyakorlatban is. Megjegyezte: nagy valószínűséggel ez a Magyarországon jelentős német iparvállalatokhoz köthető. Hozzátette azt is: hogy ez mennyire hatékony, milyen gyorsan vezet eredményekre, milyen széles rétegeket érint, azt előre nem lehet megmondani.
A hallgatóság az előadás végén arról is érdeklődött, a biztos szerint milyen hatása lehet a magyar kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedéseinek munkaerőpiaci szempontból. „Érzékeny téma”, mondta erre Andor László, aki ezután csak annyit közölt: cél, hogy 2020-ra a 30-34 éves korosztály körében 40 százalék legyen a diplomások aránya. „Arról, hogy ez papírgyártást jelent-e, lehet vitatkozni” – tette hozzá. „Egy magasabban képzett társadalom az, amit Európa megcéloz; ebből a szempontból minden olyan intézkedés jó, ami megerősíti a részvételt az oktatásban, felsőoktatásban” – közölte a BKF-es diákokkal az európai biztos.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert Magyar Péter hangfelvétel-botrányairól kérdezték.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
