Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint 2-2 százalékkal csökkent a Fidesz és az MSZP támogatottsága, a Jobbiké viszont 3 százalékkal nőtt. Az elmúlt hetek politikai történései ugyan kicsit felrázták a közvéleményt, de ebből a pártok nem profitáltak.
Az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz és az MSZP népszerűsége 2-2 százalékponttal csökkent az elmúlt hetekben, a februári és márciusi szavazatgyűjtés után, míg a Jobbiké 3 százalékpontot javult. A közvélemény-kutató elemzésében hangsúlyozza: az elmúlt hetek, hónapok intenzív politikai megnyilvánulásai felrázták a közvéleményt. Az Ipsos szerint a heves közéleti megnyilvánulások az elkötelezett szavazókat mind erősebben kötik a saját pártjukhoz, erősítik választói identitásukat. A korábban „passzivitásba, apátiába menekülő” szavazópolgárok közül legalább félmillióan érdeklődést mutattak a közelmúlt számos eseménye iránt, azonban az ő pártválasztásuk nem bizonyult tartósnak.
A felmérés szerint a választókorúak 51 százaléka nem rendelkezik pártpreferenciával. A teljes népesség körében a Fidesz 17, az MSZP 12, a Jobbik 10, az LMP 4, míg a Demokratikus Koalícióé 2 százalékon áll. Az aktív szavazók körében a Fidesz támogatottsága 39 százalék, az MSZP-é 25, a Jobbiké 22, az LMP-é 7, a Demokratikus Koalícióé pedig most először 5 százalékos. Az Ipsos szerint a Fidesznek nagyjából 1,4 milliós támogatottsága lehet, az MSZP-nek megközelítőleg egymilliós, a Jobbiknak pedig nagyságrendileg 800 ezres. A Jobbik szerintük a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb státuszú csoportjaiban javított, így társadalmi beágyazottsága meglehetősen egyenletes lett. A Fidesz vezető pozíciói stabilak, de vannak olyan választói csoportok, ahol versenytársra talált.
A 30 év alattiak körében például, ahol az elmúlt két hónap átlaga alapján a kormánypárt 15 százalékon áll, míg a Jobbik 12 százalékon. Az 50 év felettiek között az MSZP pozíciója 20 százalékos, ami 3 százalékos előny a Fidesszel szemben. Az Ipsos közel azonos arányúra becsüli a Fidesz, az MSZP és a Jobbik támogatottságát a munkanélküliek csoportjában: a kormánypártot 14, a Jobbikot 13, az MSZP-t pedig 11 százalékon mérték ebben a csoportban. Az Ipsos szerint a kis-közepes vidéki városokban is lényegében holtverseny tapasztalható: a Fidesz 13 százalékon, a Jobbik 12 százalékon, az MSZP 11 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció tartósan 2 százalékos szavazótábort, mintegy 150 ezer, többségében baloldali-liberális választót sorakoztat fel maga mögé, akik fele korábban az MSZP-re voksolt, míg a többiek nem vettek részt az előző választáson.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Bizonyítékkal állt elő a Fidelitas elnöke.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
Még börtönben kerülhet a panaszkodó elkövető – ha nem is emberölésért.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
