A Ringier Kiadó és Nyomda 13,998 milliárd forintos eredménnyel zárta a tavalyi évet, ami visszaesés a korábbi évekhez képest. Legtöbb bevételét napilapjainak köszönhette a cég 2011-ben. Az ügyvezető igazgató a on-line területen és a rendezvényszervezésben lát előrelépési lehetőséget.
A Ringier Kiadó és Nyomda 13,998 milliárd forintos eredménnyel zárta a tavalyi évet, az árbevétel arányos nyereségarány 13,4 százalékos volt – mondta szerdán újságíróknak a kiadóvállalat ügyvezető igazgatója. Mihók Attila közölte: ez visszaesés a 2010-es csaknem 14,3 milliárdos, valamint a 2009-es több mint 14,6 milliárd forintos eredményhez képest, ám az árbevétel arányos nyereségarányt növelni tudta a vállalat. Arányaiban a napilapoknak köszönhette tavaly is a legtöbb árbevételt a cég: csaknem 8,6 milliárd forintot, míg a magazinok több mint 1,7 milliárd forintnyi, az egyéb termékek pedig több mint 3,66 milliárd forintnyi árbevételt produkáltak. A bevételi struktúra azonban évről évre változik, az egyéb termékek egyre nagyobb arányt hasítanak ki. A Ringier a tavalyi, kevesebb, mint 100 milliárd forintos sajtópiaci reklámbevételből 11 százalékban részesedett.
Mint azt az ügyvezető igazgató elmondta, a válság miatt tovább koncentrálódó médiapiacon a kiadók többsége költségcsökkentéssel és áremeléssel reagált a mérséklődő bevételekre és piacméretre. Szinte minden napilap veszített példányszámából és hirdetési bevételeiből tavaly – közölte, kitérve arra, hogy a portfolióján tavaly alig változtató Ringier lapjai közül a Blikk és a Nemzeti Sport példányszáma a piaci átlagnál kisebb mértékben, míg a Népszabadságé azt meghaladóan csökkent.
A hetilapok és magazinok piaca is szűkült tavaly, bővülést egyedül a gasztronómiai termékekkel lehetett elérni, ahol régen látott mértékű lapindítási láz volt 2011-ben. Hozzátette: továbbra is a bulvár, a sport és a női magazinok jelentik a kiadó erősségeit, és mára a Ringier kezében van a legnagyobb, fiataloknak szóló portfolió, amelyet bár kisebb hirdetői aktivitás jellemez, a digitális megjelenés itt fejlődik a legdinamikusabban.
Stagnálás jellemezte az on-line piacot is, mondta Mihók Attila, aki ugyanakkor előrelépési lehetőséget lát a Microsofttal stratégiai partnerségben, fél évvel ezelőtt beindított MSN Mai Napban, a Ringier új internetes portáljában. A portálnak tavaly az utolsó negyedévben mintegy 101 ezer egyedi látogatója volt naponta, míg a Blikk.hu 135 ezer, a nol.hu 87 ezer, a Nemzeti Sport Online pedig 136 ezer fős napi látogatószámot ért el.
A mobil alkalmazások piacáról szólva azt mondta: mivel a termékek több mint 90 százalékát ingyenesen nyújtó területen sem született még hatékony üzleti modell, a jövőben is lesz olyan alkalmazása a Ringiernek, amelyet pénzért nyújt a felhasználóknak. Hozzátette: az on-line-hoz hasonlóan ennek a piacnak a növekedési üteme is elmarad a korábban vártnál. A Ringier a legnagyobb fejlesztéseket a Nemzeti Sporthoz kapcsolódóan hajtotta végre ezen a területen.
Mihók Attila közölte: a Ringier lehetőséget lát a rendezvényekben is. Tavaly már első saját koncertjét is megrendezte és a jegyértékesítésbe is bekapcsolódott, szép eredményekkel. A kiadónak jelentős bevételei származtak a Népszabadsághoz kapcsolódóan terjesztett könyvsorozatokból, CD-kből és DVD-kből is. A Ringier tevékenységei között jelentős szerepet játszik az ország legnagyobb napilapnyomdájának üzemeltetése is, amely az idei évtől kereskedelmi nyomtatványokat is készít.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Bő három évvel az indulás után bejelentették a bezárást.
A veszélyre már Orbán Viktor is figyelmeztetett. Klein Ron írása.
A portál videójához szólt hozzá a Liverpool középpályása.
Megszűnne az EKHO, de több adónemet is átalakítanának, amivel tízezrek járnának rosszul és fizetnének többet az államkasszába. Papíron remekül néznek ki a tételek, de ezek inkább sarcok és eredményességük is erősen kérdéses.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
