Lezajlott a BarCamp Web 2.0 Symposium, az önmagát „az egyik legjelentősebb és legrangosabb internetes konferenciaként” definiáló rendezvény szerdán. Az egész napos előadássorozat előadótermeiben bár sok volt az üres szék, az elsősorban prezentálóként jelenlévő ismert médiaszemélyiségek azért kedélyesen beszélgettek a szünetekben, habos kávék és sütemények felett.
A hosszúra nyúlt reggeli után Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója kicsit még mintha álmosan kezdte volna meg cége 2011-es kutatási eredményeinek ismertetését. A „Létező szocializmus reloaded?” címről a szociálpszichológus elmondta, azt nem ő választotta, neki szimpatikusabb volt az eredeti, egyszerűbb „Az internetes közösségi hálók magyar közönsége” elnevezés. Az első dia meghaladása után a Medián reprezentatív felméréséből kiderült az is, magyar népesség 58 százaléka otthon internetezik, és mindössze egyharmados azok aránya, akiknek nincs PC-jük vagy internetjük otthon. A 18 év felettiek saját bevallásuk szerint elsősorban tájékozódásra és hírolvasásra használják a webet. Ilyen szempontból második helyen az árukeresés, áru-összehasonlítás, illetve a csevegés, csetelés áll. Ma a társadalomban kevéssé függ jövedelmi viszonyoktól és iskolázottságtól az internethasználat, azt inkább az életkor határozza meg: a 18-29, azt követően pedig a 30-39 évesek aránya a legnagyobb a felhasználók körében – tudatta Hann Endre.
A közösségi média témájában a jelenlévők megtudhatták, az Iwiw és a Facebook még mindig szoros versenyben van, 53, illetve 67 százalékos felhasználói aránnyal a nethasználók körében. Magyarország teljes felnőtt lakosságára vetítve ez 28 és 35 százalékot tesz ki. „Sok embernek van profilja, de nem mindenki használja rendszeresen a közösségi médiát” – közölte a szakember, megjegyezve: a Facebook-Iwiw összehasonlításban az látszik, hogy Iwiw-regisztrációjukkal kevesebben élnek napi rendszerességgel. A Facebook-felhasználók aktivitási szintje is jelentősen magasabb az Iwiwénél: a facebookozók saját bevallásuk szerint elsősorban ismerőskeresésre, üzenetküldésre, csetelésre és képfeltöltésre használják az oldalt. A kommentelés az összes felhasználó kevesebb mint egyharmadának, a lájkolás kevesebb mint felének fontos.
Magyarországon azonban mintegy 49 százalék azok aránya, akik fenntartással kezelik a közösségi média egyes platformjait. Ők elsősorban azért tartózkodnak a használattól, mert úgy vélik, az ilyen oldalak túl sok időt rabolnak el, valamint hogy a felhasználók élete túlságosan átláthatóvá válik általuk. „A sok-sok rossz hír hatására ez a vélemény valószínűleg nem is fog változni” – zárta a Medián elemzője.
Politika 2.0
A 2003-es kampány volt az első, ahol használtak internetet a pártok, az MSZP és az SZDSZ is szavazatszámait növelte általa – kezdte előadását Varga Áron, a Policy Solutions elemzője, hozzátéve: a pártok honlapjainak akkor még inkább csak szimbolikus jelentősége volt. Nagy ugrással, a 2010-es választásokat felidézve Varga arról számolt be, „még akkor is inkább kényszerűség volt a pártoknak az internetes kampány, mint lehetőség”. Emlékeztetett: bár ekkor már napi 800 ezer magyar látogató volt Facebookon, az Iwiw felhasználói ennél is többen voltak. A közösségi médiumokat akkor azok a pártok használtak inkább, amelyek rászorultak: a Jobbik és az LMP.
„Bár ebben az évben megsokszorozódott az Orbán Viktor-page-t lájkolók száma, a Jobbik ennek is dupláját érte el, jelentősen elhúzva a többi párt mellett” – derült ki a „Politika 2.0” című előadásból. Orbán 2011 februárjában kijelentette, hogy a Fidesz a kampányt a Facebookon nyerte meg. „Ez biztos, hogy nem igaz, ha a lájkolókat nézzük, egymás mellett állt ugyanis a Fidesz, a Jobbik és az LMP” – számolt be Varga. Elmondta azt is: a Jobbik sokkal erősebb az online térben, mint ahogy azt sokan gondolják. Példaként felhozta: Youtube-on 4 millióan látták a szélsőjobb kampányvideóit, míg a Fideszéit 157 ezren, illetve bizonyos hónapokban a Jobbikra sokkal többen kerestek, mint más pártokra.
Facebookozni nem is olyan egyszerű
„Egy net-kampány rengeteg probléma forrása is lehet, mivel mindenféle szűrő nélkül jut el az adat a felhasználókhoz” – mondta a Policy Solutions szakértője, majd kijelentette: típushiba, ha valaki csak a weboldalra is feltöltött anyagokat közli a közösségi hálón. Hozzátette: a követők az ilyen oldal mögött álló személyeket könnyen lustának bélyegezhetik. Hiba továbbá, ha az új lehetőségeket nem használják ki a pártok. Példaként az elemző elmondta, a Timeline-t a magyarok még alig fedezték fel, Barack Obama viszont rögtön kiaknázta azt, amikor születési dátumához egy, a születési anyakönyvi kivonatával mintázott – rajongói shopokban egyébként megvásárolható – bögrét töltött fel. A tartalmi hibák között Varga Áron olyan baklövéseket idézett fel, mint amikor Gyurcsány prolizta Orbánt, amikor az LMP az Új ellenállás-kampány után nyilvánossá tette belső harcait, vagy amikor MSZP szóvivője a vasúti vonalak bezárásáról beszélt, figyelmen kívül hagyva pártja korábbi kijelentéseit.
Gyurcsány jól használja a social médiát, jegyzetei mindig bekerülnek a fontosabb médiumokba; Orbán, illetve profilja mögött álló stábja elsősorban képgalériáját frissíti, Mesterházy pedig igazi rekorder, hiszen négy személyes honlappal is rendelkezik – elemezte Varga. Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet: a hazai politika webkettes aktivitása 2014-ben már nem lesz elég. A várható következményekről szólva az előadó olcsóbbá váló kampányokról, egyre személyesebb politikai kommunikációról, a fiatalok, választók könnyebb aktivizálásáról számolt be. A veszélyek között a választók politikai horizontjának beszűkülését, illetve politika további bulvárosodását emelte ki.
Hatezer attend, húsz résztvevő
A Policy beszámolója után Varga Áronnal együtt a Milla és a Republikon ült asztalhoz, hogy a Mandiner főszerkesztőjének vezetésével a témáról vitatkozzanak. Az első kérdésre, hogy a facebookos rajongói tábor nagysága alapján megjósolható-e a későbbi szavazatok száma, Varga úgy felelt: nincs átváltási arány, és nem lehet biztosra mondani, hogy egy 100 ezer lájkkal rendelkező csoport 10 ezres részvételt tud eredményezni egy rendezvényen. „Még az attend sem reprezentatív, például az ACTA rendezvényt 6 ezren igazolták vissza és húszan mentek el rá” – emlékeztetett a Policy Solutions elemzője.
Szeles András, a Milla szóvivője arról beszélt: a Facebook-esemény létrehozása nem az egyetlen módja egy összejövetel meghirdetésének. „A közösségi média arra jó, hogy két esemény között fenntartsuk a kapcsolatot az érdeklődőkkel, de a hagyományos médiumok hirdetései még mindig nélkülözhetetlenek” – jelentette ki. A moderátor Balogh Ákos Gergely nevetve vágta rá: „a Facebook-forradalom tagadása, amit mondasz!” Tóth Csaba szerint „azt kell megnézni, hogy mire jó a Facebook-technológia”. A Republikon Intézet társalapítója szerint ma már sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet eljuttatni a híreket az emberekhez, és a social media a korábban megoldhatatlannak tűnő címlista-megszerzési problémát is megoldja.
Obama és Orbán is a Facebooknak köszönheti?
Obama rekordot döntött a demokraták között a fiataloktól származó szavazatok számában, Tóth szerint azonban ennek csak részben volt oka a Facebook-jelenlét, nagyrészt inkább a politikus által a szociális kérdésekre adott válaszok játszottak szerepet. A politológus-szociológus arról is beszámolt: kimutatható viszont a közösségi média-erősítő hatása a fund-raising kapcsán. Varga Áron a kérdésre úgy felelt, Obama esetében volt szerepe a Facebooknak, Orbánnak azonban akkor még csak 17 ezer lájkolója volt. Ez Varga szerint „még szavazónak is kevés”. Szeles annyit tett hozzá: Amerikában fel sem merült volna az a kérdés, hogy egy almának lehet-e több rajongója, mint a miniszterelnöknek.
Tóth Csaba úgy látta, az online jelenlét akkor számít, ha aktivizálódik. „Fel tudja vinni a szavazási hajlandóságot, de szavazatokra kevésbé váltható, mint lelkes emberre.” Hozzátette: alapvető változást elérni nem lehet lájkokkal, de egy LMP-típusú párt elindulhat általa. Varga Áron megjegyezte: ambiciózus cél volt, hogy az LMP Facebookon gyűjti össze a 200 ezer népszavazáshoz szükséges aláírást, de ez ma Magyarországon nem realitás.
Szerkeszd Te az én profilom!
Mi a jó megoldás? Stáb álljon egy vezető személy virtuális arcképe mögött, vagy két tárgyalás között személyesen osszon meg aktuális információkat? Na és ha egy egész gárda dolgozik imázsán és netre kerülő szavain, tudatni kell azt a követőkkel? A Policy Solutions szerint aranyszabály, hogy politikus ne foglalkozzon ilyen feladatokkal, de olvassa, és tudjon róla, hogy mi zajlik a profilján. „Irtózatos hibákba lehet belefutni, még egy helyesírási hiba is rendkívül kínos lehet” – mondta Varga, megjegyezve: „ha többen ellenőrzik, akkor valaki csak kiszúrja a hibás pontos j-t”. Varga szerint egy pártnál ez azok feladata, akik más sajtós feladatokat is ellátnak. „Egy jó sajtóosztály tudja ezt kezelni” – jelentette ki, arra azonban már nem tudott választ adni, hogy Magyarországon melyik pártnak van ilyen jó sajtóosztálya. „Nem tudom, ki szerkeszti Orbán profilját, nem tudom megmondani.”
Tóth Csaba arról beszélt: mindenki elfogadja, hogy az egyes korosztályok másképp használják a médiumokat. „Obama is másképp használja a Facebookot, mint mit Romney, más a közönségük is.” A szakember közlése szerint még Szájer Józsefről is el tudja hinni, hogy iPaden dolgozik, de Orbán Viktorról ezt nehezen tudná elképzelni. A szakember közölte, nem érdekli, hogy ki írja a sajtóközleményeket „ha Giró-Szász mondja el, akkor is a párt viseli a felelősséget”. „Választópolgárként azt várom el, hogy a kormány viselje a felelősséget és értő embereket nevezzen ki a feladatokra” – zárta.
A Milla szóvivője saját tapasztalatairól beszélt: ritka nálunk az olvasói negatív visszacsatolás, egy eset volt, amikor egy plakát kisebb vitát váltott ki. Szeles emlékeztetett: a Milla profil mögött álló szerkesztőségi stáb törölte a plakátot a platformról. „Hogy negatív véleménnyel is szembesülünk, az nem probléma, ugyanis a mellette álló lájkszám az mást mond” – mondta a szóvivő, megjegyezve: „akinek tetszik adott poszt, az úgysem fog odakommentelni, hogy hű de jó!”.
Az idő lejárta miatt a kerekasztal résztvevői itt véget vetettek vitájuknak és átadták a helyet a következő előadóknak. Folytatjuk.