NMHH: A bírálók nem olvasták a médiatörvényt

A magyar médiaszabályozást érő hazai és nemzetközi kritikákat cáfolta előadásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Félidőben című konferencián. A médiahatóság soha nem látott támadások kereszttüzében végzi munkáját – kezdte előadását az Asszonyok a nemzeti egységért mozgalom rendezvényén Szalai Annamária, aki szerint a vádaskodások tipikus oka, hogy a bírálók nem olvassák el a magyar médiatörvényeket, hanem másodlagos forrásokból tájékozódnak.

Gyakori, hogy a nemzetközi kritika megfogalmazói saját országuk médiaszabályozását sem ismerik, a tényeket figyelmen kívül hagyják, és nem hajlandók szakmai vitákba bekapcsolódni. A bírálók Szalai Annamária elmondása szerint kettős mércét alkalmaznak, és „szellemeket üldöznek”, vagyis végső érvként azt hozzák fel, hogy nem fogadható el a magyar médiatörvény szelleme. A médiahatóság és egyben annak médiatanácsának elnöke tipikus félreértésnek tartotta, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás szankcionálható lenne pénzbírsággal, valamint hogy a nyomtatott sajtó esetében ez vizsgálható lenne.

Szalai Annamária más országok médiatörvényeiből vett példákkal mutatta be, hogy a magyarnál szigorúbb szabályozás is létezik, Svédországban például nem kaphat engedélyt egy televízió beindításához az a médiaszolgáltató, amely nem vállalja, hogy tárgyilagos műsort készít. Franciaországban a rágalmazó vagy becsületsértő híranyag készítőjére akár egy évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, Olaszországban pedig akár börtönnel is sújthatják azt a médiaszolgáltatót, aki a bejelentés előtt jelentet meg egy lapot.

Míg Magyarországon a médiatanács tagjairól az Országgyűlés dönt, így a legitimitása igen erős, Európában e tekintetben is szerteágazó a gyakorlat – mondta Szalai Annamária. Svédországban például a kormány, Hollandiában egy miniszter, Csehországban pedig a miniszterelnök nevezi ki a médiát felügyelő testület tagjait. Elmondta azt is: bár pénzbírság lehetősége is szerepel minden európai médiatörvényben, a hazai médiatanács elsődleges célja nem a bírságolás, hanem a jogszabály betartatása.

Szalai Annamária a hatóság feladatai közül a kiskorúak védelme érdekében végzett munkát emelte ki. Fontosnak tartotta, hogy a konvergens hatóság felállásával létrejött egy új médiaintézményi struktúra, valamint hogy átalakult a közmédia tartalma és szerkezete is.