A szakszervezetek még kételkednek, de már elismerik: a vártnál nagyobb lesz a pedagógusbér-emelés
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Hoffmann Rózsa az m1 Ma reggel című műsorában elmondta, nem volt érdemi kifogása az oktatási bizottságnak a Nemzeti Alaptanterv tervezete ellen.
Nem volt érdemi kifogása az Országgyűlés oktatási bizottságának a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete ellen az erről szóló ülésén, és nincs igazán ellentét a grémium fideszes elnöke, Pokorni Zoltán és az oktatási államtitkárság között – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hétfőn az m1 Ma reggel című műsorában. Az államtitkár kitért arra: a bizottság elnöke részéről „elvi feltételezés volt”, amit a testület legutóbbi ülésén mondott, miszerint a NAT tervezete nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, s ami miatt Pokorni Zoltán attól tart, hogy „elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét”. Hoffmann kiemelte: „most még olyan stádium van, hogy mindent lehet feltételezni, politikusok pedig szeretnek nyilatkozatokat tenni, és a feltételezéseiket úgy megfogalmazni, hogy azoknak lehetőleg legyen nagy visszhangjuk”. Az oktatási államtitkár közölte: rendkívül nagy volt az érdeklődés a NAT-tal kapcsolatos társadalmi vitában, csaknem 10 ezer oldalnyi vélemény érkezett hozzájuk. Mint fogalmazott, „a vélemények nem olyan nagyon sokfélék, inkább nagy volt a hangjuk”, sokan pedig „ugyanazt ismételgették”.
Hoffmann Rózsa emlékeztetett arra: 1777 óta van Magyarországon Nemzeti alaptanterv, amely 8-9 évet kivéve mindig is meghatározta a tananyag keretét. Ezt a szabályozási elvet váltotta fel 2003-ban az akkori oktatásirányítás azzal, hogy nincs szükség tananyag-meghatározásra, csak kompetenciákat kell kijelölni, tehát azt, hogy milyen képességei legyenek a gyermekeknek. Mint mondta, akkor ezt a változtatást „igen nagy nemtetszés fogadta szerte az országban, (...) gyakorlatilag senki nem értett vele egyet, eltekintve egy szűk rétegtől, amely ezt kikiáltotta egyedül üdvözítő, modern módszernek”. Hozzátette: akkor az iskolák maguk határozhatták meg, hogy ezen keretek között pontosan mit tanítanak.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a NAT tervezete alapján visszatérnek a tananyag-szabályozáshoz. Az ezt érintő kritikákra reagálva, miszerint a NAT-ba túl sok tananyagot szeretnének belefoglalni, azt mondta: szerinte is szükség van szűkítésre, erről a szakemberek döntenek majd a következő időszakban. Hangsúlyozta: a NAT kidolgozói a tananyag-meghatározásnál figyelembe veszik azt, hogy az iskolák szabadsága bizonyos körülmények között megmaradjon, hiszen ezt fontos, megőrzendő értéknek tartják, de vissza kell térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a nemzeti műveltséget az arra felhatalmazott kormány biztosítja, továbbadja.