Megdöbbentő: román lobbista képviselő a brüsszeli fizetési lista élén
Luxusfizetések és mellékjövedelmek: az EP-ben mindent lehet?
Terjedelmes cikket hazánkról Joelle Stolz a francia lap hétvégi magazinjába. A képekkel illusztrált riport Ózdon mutatta a be a romákat és a szélsőjobboldali szimpatizánsokat, Debrecent pedig a kormány bástyájaként ábrázolta.
„Magyarországot elpusztítja a gyűlölet” címmel írt terjedelmes cikket hazánkról Joelle Stolz a Le Monde hétvégi magazinjába. A képekkel illusztrált riport Ózdon mutatta a be a romákat és a szélsőjobboldali szimpatizánsokat, Debrecent pedig a kormány bástyájaként ábrázolta. Ismertette, hogy az EU egy hónapot adott Orbán Viktornak, hogy véget vessen autokrata kilengésének, ugyanakkor Debrecenben, a dinamikus egyetemi városban senkit sem zavarnak a sokak által vitatott törvények. Ózdon pedig, ahol a szélsőjobboldal vezet, túl mérsékeltnek tartják a miniszterelnököt. Ózdot úgy mutatta be, mint a kommunizmusban virágzó települést, mely vasipara miatt nem ismerte a munkanélküliséget. Ma azonban családok százai követik aggodalommal a svájci frank árfolyamának alakulását. Kitért rá, hogy országosan mintegy 600 ezer háztartás vett fel svájci frank alapú hitelt, a többségük pedig nem tudja fizetni a törlesztő részleteket. Egy ózdi, Jobbikra voksoló család sorsát mutatta be, akik aggódnak, hogy a bank elviszi házukat. A szerző úgy véli, ha a dolgok így mennek tovább, a magyarok hamarosan kisebbségbe kerülhetnek az országban.
Stolz szerint az egész országot ez a panasz és gyűlölet hatja át, ami veszélyes lehet. Az Ózdhoz közeli Farkaslyuk általános iskolájáról ismertette, hogy oda csak cigány tanulók járnak, ezért még az MSZP-s polgármester sem járatja oda gyerekét, annak ellenére, hogy pedagógiai módszere miatt kitüntetést kapott az intézmény. Idézte Janiczák Dávidot, a Jobbik helyi alelnökét, aki elmondta, hogy sok gyilkosság történik a térségben, melyről a média hallgat. A nyugdíjasokat akár egy tyúkért megölik. Megemlítette, hogy Ózdon a Jobbik országosan a második legjobb választási eredményt érte el. Janiczák szerint a magyar közéletből hiányoznak az igazi szakszervezetek, és sérelmezte a megalázóan alacsony órabért, amit a multinacionális vállalatoknál (Tesco, Lidl) kapnak a dolgozók. Idézte a helyi Sípos Józsefet is, aki sajnálja, hogy nem viselheti többé Magyar Gárda egyenruháját, s felháborodottan mesélte el, hogy a cigányok bezzeg eladhatják a másoktól ellopott fémtárgyakat. A cikk ezt követően egy roma családot mutatott be, akik erdőszéli házukban, három gyermekükkel a túlélésért küzdenek. A családfő félelmetes szerkezetet barkácsolt a vaddisznók ellen. A lapnak elpanaszolta, hogy a polgármester közölte vele, hogy ezentúl az eddigi 28 ezer forint helyett csak 20 ezer forint segélyt fognak kapni. Ezzel szemben egy korábbi, bliccelés miatt kapott bírsága egyre nő.
A lap szerint Ózdon az uzsorások rendelkeznek biztos bevétellel. A cigányprobléma megoldására a kormány legfőbb stratégiája a kötelező közmunkaprogram mellett az emberek rács mögé zárása. Mindez azt eredményezi, hogy naponta tízesével kérnek kanadai vízumot – írja a tudósítás. Idézett egy helyi cigányt, aki elpanaszolta, hogy a rendőr megbünteti azért őket, mert összeszedik a kidőlt fákat az erdőben, míg ha élő faágat vágnak le, akkor akár a tízszeresére is bírságolhatja őket. Elmondta, hogy mindannyian Orbánra szavaztak, de a dolgok egyre rosszabbul mennek, s mindenki lop mindenkitől. Stolz szerint a Fidesz az utóbbi hónapokban elvesztette szavazóinak felét, főképp vidéken. Sokan közülük azt mondják, hogy nem mennek többen szavazni, különösen nem Orbánra. Létezik ugyanakkor egy olyan Magyarország is, amely megőrizte bizalmát a miniszterelnökben – írta a Le Monde tudósítója Debrecenből. Ismertette, hogy Kósa Lajost harmadszor választották újra polgármesternek, és hogy a sportkedvelő miniszterelnök stadiont építtet a városba, az viszont kevéssé számít, hogy a város úszik az adósságokban. Utalt a város református múltjára, megemlítve, hogy Orbán is református, s a vallás egyre népszerűbb a határon túli magyarok körében is.
„Debrecen a puritán antitézise az iparosodás korában kibontakozó katolikus és zsidó Budapestnek” – írta Stolz. A riportert Bölcskey Gusztáv református püspök kalauzolta végig a városon, és ismertette vele Debrecen történelmét. Stolz kitért rá, hogy az 1848-49-es szabadságharc alatt a magyar nacionalizmusnak Debrecen nyújtott menedéket, ott kiáltották ki az ország függetlenségét is, és ma is bizalmatlanok az EU és az IMF nyomásgyakorlásával szemben a város lakói. Ismertette, hogy Kósa politikájának köszönhetően számos gyár települt a városba. A debreceni egyetem kutatási eredményeinek méltatása kapcsán a riporter megjegyezte, hogy Magyarország kevesebb gondot fordít a demokráciára, mint az oktatás színvonalára. Idézte Bölcskey Gusztávot, aki a jelenlegi közállapotokra utalva megjegyezte, hogy ez egy olyan pillanat, amikor szükségünk lesz protestáns gondolkodásunkra. A riporter szerint erre visszhangként válaszolnak az ózdi munkás szavai, aki azt a kérdést tette fel, hogy mi lesz, ha mi „vesztesek” vonulunk fel Budapesten? – idézi a Le Monde írását a Médianéző.