Teljességgel megalapozatlannak tartja a Szabadság Kör azokat a nemzetközi és hazai vádakat, amelyek kétségbe vonják a magyarországi véleménynyilvánítás szabadságát. Politikai hovatartozástól függetlenül arra szólítanak fel mindenkit, hogy Magyarország érdekét szem előtt tartva ítéljen el minden olyan kezdeményezést, amely megkérdőjelezi a magyar jogállamiságot és demokráciát.
A Szabadság Kört politikusok és közéleti személyiségek, mások mellett a fideszes Balog Zoltán, Szájer József és Hegedűs Zsuzsa szociológus alapították 2007-ben. Csütörtöki nyilatkozatukban azt írták: mivel ma Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az alapvető szabadságjogok, ezért politikai hovatartozástól függetlenül arra szólítanak fel mindenkit, hogy Magyarország érdekét szem előtt tartva ítéljen el minden olyan kezdeményezést, amely megkérdőjelezi a magyar jogállamiságot, demokráciát, és „e valótlan állításokból kiindulva EU-s szankciókat sürget Magyarország ellen”.
Mindenkinek joga van a kabinetet vagy egyes kormányzati intézkedéseket kritizálni, azonban – ahogyan azt a Velencei Bizottság is megállapította – az új magyar alaptörvény a demokrácia, a jogállam és az alapjogok védelmének alapvető értékein nyugszik. A kör szerint ma Magyarországon teljes mértékben érvényesül a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága. A fékek és ellensúlyok létét bizonyítja, hogy „a magyar Alkotmánybíróság a közelmúltban is számos, a parlament által elfogadott, nagy jelentőségű törvényt semmisített meg”.
„Felháborodva szereztünk tudomást arról, hogy mindezek ellenére az európai és magyarországi baloldal, balliberális véleményformálók azt követelik az Európai Uniótól, hogy súlyos szankciókat léptessen életbe Magyarországgal szemben, mely a tagállami jogok - és uniós források - felfüggesztésével járna. Ilyenre az európai közösség 60 éves történetében nem volt példa, ezért még az ezzel való fenyegetést is teljesen elfogadhatatlannak és megalapozatlannak, mind Magyarország, mind az EU jövője szempontjából rendkívül károsnak tartjuk” – szögezte le a Szabadság Kör.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Nem mutathat fel olyan jelszavakat, amelyek arról szólnak, hogy a többség mindent visz, tehát akik a másik oldalhoz tartoznak, azonnal távozzanak hivatali idejük lejárta előtt.
Hamar elbukhat Ursula Von der Leyen nagy terve.
Szinte statáriális jelleggel vette át a lengyel közmédia feletti uralmat Orbán Viktor szövetségesétől, a PiS-től 2023 végén a hivatalba lépő, Donald Tusk-féle koalíció. Tanulságos sztori a lengyel közmédia átvétele.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
Hetekre kidőlt a szezon hajrájában a támadó, ezzel véget ért a liverpooli karrierje. A nyári világbajnokságra azonban felépülhet Mohamed Szalah.
