Az egyházügyi törvényhez hasonló okkal, a közvetlenül a zárószavazása előtt benyújtott módosító indítványok miatt semmisíthetné meg az új magyar alkotmányt az Alkotmánybíróság – állítja Kolláth György alkotmányjogász és Sólyom László volt köztársasági elnök.
Erősen valószínűsíthető az új alaptörvény közjogi érvénytelensége – állítja Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint a parlament az alaptörvény elfogadásakor az Alkotmánybíróság által megsemmisített egyházügyi törvényéhez hasonló eljárási hibákat követett el. Az egyházügyi törvény kapcsán közvetlenül a zárószavazása előtt módosító indítványokat nyújtottak be. A Házszabály szerint ilyen esetben kizárólag adott előterjesztés belső ellentmondásainak vagy más jogszabályokkal való ütközésének feloldását célozhatja, e törvény esetében azonban koncepcionális kérdésekről volt szó.
A NOL összegző cikkéből kiderül, Kolláth Györgyével azonos véleményen van Sólyom László: a volt köztársasági elnök a HVG-ben januárban megjelent írása szerint „a zárószavazás előtti módosítás szégyene is megesett” már az alaptörvénnyel. Sólyom ezzel a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos szabályok módosítására utalt, amelyhez szintén közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtottak be egyéni képviselői indítványt.
Bár az alaptörvény esetén a zárószavazás előtti módosító indítványok talán kisebb jelentőségű változásokat eredményeztek, az Ab azonban határozatában kimondta, hogy az efféle eljárás a törvény közjogi érvénytelenségéhez vezet – állítja Kolláth. A NOL ennek alapján felteszi a kérdést: ha a közjogi érvénytelenség kritériumai az új alaptörvény esetében is megállapíthatók, és a súlyos eljárási szabálysértés miatt az minden érdemi vizsgálat nélkül semmisnek tekintendő, akkor nincs érvényes alkotmánya Magyarországnak?
A Bundestag történelmi lépést tett, hogy megakadályozza a szélsőséges politikai erők befolyását: új törvény garantálja az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének zavartalanságát.
Az orosz elnök leszögezte, itt az ideje, hogy Kijevben döntsenek az új kormányról.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
A miniszter szerint jobban sikerült a műsor, mint ahogy hitte. Azt mondta benne, amit gondol.
A megválasztott amerikai elnök korábban hangsúlyozta: megvenné a Dániához tartozó északi-tengeri szigetet.
