A Tárgyalótermi Darwin-díj
A fickó az összes becsületsértő, dehumanizáló jelzőt napi szinten felvonultatja. Értsd: emberek halálát kívánva mocskos szájú gyalázkodást folytat.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint azért kell idő előtt távoznia posztjáról, mert az elmúlt hónapokban nyilvánosan szót emelt a bíróságok alapvető európai jogelvei és ezen keresztül a jogállamiság védelmében. Baka András az MTI-nek adott interjújában elmondta, szerinte jogellenesen mozdították el őt.
Baka András az MTI-nek adott interjújában leszögezte, fontos választ kapni arra a kérdésre: miként történhetett meg egy magát európai demokráciaként és jogállamként definiáló országban az a Nyugat-Európában évtizedek óta példátlan eset, hogy egy főbírót mandátumának kitöltése előtt eltávolítanak hivatalából. Szerinte a törvényalkotó ezt a lépést azért rögzítette az alaptörvényben, hogy egyetlen hazai fórum, még az Alkotmánybíróság (Ab) se vizsgálhassa a történteket. „Eltávolításommal a jogállam sérült, és hogy egyszer majd kiköszörülhessék ezt a csorbát, tisztán kell látni mindazt, ami történt” – mondta.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerint a törvényhozás megpróbált formális alapot teremteni a főbírói poszton végrehajtott személycseréhez, de kilóg a lóláb, hogy azért változott a cégtábla, hogy lecserélhessék a vezetőt. Hozzátette: jogi képtelenség, ahogy az LB-ból Kúria lesz. Ha teljesen új szervezet jönne létre, akkor nemcsak a szervezetet kellene formalizált eljárásban megszüntetni, hanem minden dolgozó jogviszonyát is, és új jogviszonyokat létrehozni. Ha viszont csak a cégtábla változik, és teljes jogutódlás történt, akkor nem lehet mazsolázni az elődszervezet személyi állományából, hanem mindenkit át kell venni. Kiemelte: a parlament választotta meg az LB elnökének, és ebből a tisztségéből az európai jogállamiság és hatalomgyakorlás normái szerint nem mozdítható el.
Szerinte eltávolítását az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállam alapértékei melletti nyilvános kiállása váltotta ki. Úgy véli: az utolsó csepp a pohárban az új bírósági szervezeti törvény kapcsán a parlamentben elmondott beszéde lehetett, amelyben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogkörét bírálta. Emlékeztetett, hogy az idei év folyamán már ezt megelőzően is többször felemelte szavát az európai értékekkel ellentétes, az érintett alkotmányos intézményekkel való egyeztetés nélküli törvényhozási aktusok miatt, így többek között a semmisségi törvény, a bírák nyugdíjazása, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása ügyében. Utóbbi kapcsán a magyar LB elnöki gyakorlatában példátlanul kénytelen volt az Ab-hoz fordulni. „A testület a napokban hozta meg döntését, mely teljes mértékben visszaigazolta alkotmányos aggályaimat, és javarészt a beadványomban kifejtett érvek alapján megsemmisítette a büntetőeljárási törvény általam kifogásolt rendelkezéseit” – jegyezte meg. Hozzátette: az már az Ab teljes semmibevételét jelenti, hogy ezen megsemmisített döntések egyikét az Országgyűlés utólag az alaptörvénybe iktatta.
„A magam szerény eszközeivel az Országgyűléshez, egy esetben az Alkotmánybírósághoz és nem egyszer közvetlenül a nyilvánossághoz fordulva próbáltam figyelmeztetni a kétharmados politikai hatalom birtokosait, hogy lépéseik a jogállam lebontásához vezetnek. Mire válaszul a hatalom előbb elvette igazgatási hatásköreimet az OIT megszüntetésével és az OBH létrehozásával, majd pedig amikor egyértelművé tettem, hogy nem nézem csendben az európai értékekkel ellentétes intézkedések meghozatalát, elmozdítottak, hogy elhallgattassanak” – mondta. Szerinte ami Magyarországon történik, az Európában hosszabb távon nem maradhat következmények nélkül. Hozzátette: ma is helyesnek gondolja fellépését, hiszen egy független, alkotmányos intézmény élén betöltött funkciónak csak addig lehet értelme, amíg van remény az intézmény független, alkotmányos működésének megvédésére, „az én eszközeim azonban elfogytak” – fogalmazott.
Baka szerint a kétharmados parlamenti többség számos szükséges politikai lépés megtételéhez jelenthet szilárd bázist, ami indokolt lehet, ha az ország nehéz helyzetben van. Ám az alkotmányos alapintézmények vonatkozásában éppen hogy bölcs önmérsékletre, körültekintő és higgadt eljárásra lenne szükség a minősített többséggel bíró politikai hatalom részéről, hogy ezzel is jelezze a jogállam mellett elkötelezett tényezők számára itthon és külföldön egyaránt: tiszteletben tartja ezeknek az intézményeknek, például az LB-nek, a Magyar Nemzeti Banknak, az Alkotmánybíróságnak a függetlenségét, alapvető hatásköreit, megadja a törvényes működésükhöz szükséges anyagi forrásokat. Hozzátette: az ezzel ellentétes gyakorlatot folytató politikai erőknek számítaniuk kell arra, hogy kiiratkoznak Európából. Megjegyezte: az utóbbi napokban feltűnően megszaporodtak a Magyarországnak szóló, ilyen jellegű, súlyos nemzetközi figyelmeztetések.