Pósán: Nincs szó tandíjról

Magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az új felsőoktatási törvény expozéjában. Szólt arról is, hogy a beiratkozás előtt hallgatói szerződést kell majd kötni. Alapképzésre érettségi bizonyítvánnyal, 2016-tól egy középfokú nyelvvizsgával lehet majd belépni. A hallgatói keretszámokat a kormány a felvételi időpontját megelőző évben teszi közzé. Kiemelte a pedagógusképzés átszervezését is.
   
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvényjavaslat a felsőoktatás főbb problémaköreit jól ragadja meg, de nem hibátlan a tervezet így módosításokat javasol. Helyesnek tartja például, hogy szűkítik a nem tudáshoz kapcsolódó felvételi pontok arányát. Kritizálta viszont, hogy elírnák az egyetemeknek, hogy mennyi PhD-s végzőst kellene kibocsájtaniuk. Azt sem tartja helyesnek, hogy a C típusú nyelvvizsgát felvételi kritériummá tennék, amivel szerinte a családok pénztárcájához kötnék a továbbtanulást. Indoklása szerint ugyanis a mai közoktatási rendszer nem alkalmas a nyelvvizsgára felkészítésre, ahhoz többnyire különórák kellenek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a javaslatban nem tandíjról van szó, hanem ösztöndíjrendszerről.
       
Hiller István, az MSZP vezérszónoka szerint a javaslat nem szolgálja Magyarország érdekeit, és a kormány saját programjával, a munkahelyteremtéssel és a beruházások ösztönzésével is ellentétben áll. Mint mondta, több év alatt a jelenlegi 370 ezer fős hallgatói réteget mintegy 150 ezer fővel fogják csökkenteni, amivel a magyar ifjúság nagy részét tudatosan nem engedik be felsőoktatásba. Közölte: az MSZP, figyelembe véve az ország teherbíró képességét, azt javasolja, hogy az államilag finanszírozott helyek számát arányítsák a 2011-érettségit tett hallgatók számával, és ez legyen a konstans a következő években. Szerinte a javaslatban szereplő önköltséges képzéssel a költségtérítés dupláját fizettetik meg, ami egy orvosi képzésnél hat év alatt meghaladhatja a 10 millió forintot, így egy nyugat-dunántúli diáknak olcsóbb lesz Ausztriában orvosnak tanulni. Átgondolatlannak nevezte azt is, hogy a leendő hallgatók majd csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon, mennyit kell majd fizetniük és milyen államilag támogatott helyekre pályázhatnak.

Földi László, a KDNP egyik vezérszónoka szerint a javaslat jól megfogalmazza az orvosolandó gondokat. Példaként említette, hogy mindenképpen szükséges a magas lemorzsolódási arány csökkentése, ehhez pedig szükséges a bemenetnél a magas szintű kiválasztás. Fontosnak nevezte a természettudományos, műszaki képzés fejlesztése, és ezen területek keretszámainak növelése, valamint az intézményhálózat átalakítását. Szerinte viszont alaptalan az a vád, hogy a humánszférát halálra ítélnék. Hangsúlyozta: a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez fokozottan igazítani kell. A másik vezérszónok, Sáringer-Kenyeres Tamás arról beszélt, hogy a bolognai rendszerhez hozzá kellene igazítani az oktatott tananyag mennyiségét.

Balczó Zoltán a Jobbik első vezérszónoka szerint tragikus, hogy a tervek alapján 30 ezerre akarják csökkenteni az államilag finanszírozott helyek számát. Szerinte a tehetséges, de rossz anyagi háttérrel rendelkező fiatalok így sokkal nehezebben jutnak majd be a felsőoktatásba. Dúró Dóra szerint, hogy a javaslatból „süt a hatalomkoncentráció”. Hangsúlyozta, hogy az önköltséges és a részösztöndíjas finanszírozás is hatalmas terheket ró a felsőoktatásban tanulók családjaira. Egyben emlékeztetett a Fidesz 2008-as népszavazására. Szerinte a „tandíj” bevezetésével óriási hitelveszteséget szenved a kormány. Kitért arra, hogy sok fiatal a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg diplomáját, de szerinte erre nem az a megoldás, hogy a felvételinél kötelezővé teszik a nyelvvizsgát, hanem a közoktatásban kellene biztosítani annak megszerzésének feltételeit. Farkas Gergely szerint az államilag finanszírozott helyek számának  csökkentése gátolni fogja a társadalmi mobilitást. A hallgatói szerződések kapcsán fontosnak nevezte az arany középút megtalálását. A Jobbik véleményét összegezve azt mondta, hogy a beterjesztett formában nem tudják támogatni a jogszabályt.