Nőhet a foglalkoztatottsági ráta a közmunkaprogramok nyomán, de anyagilag mindenképpen rosszabbul járnak az érintettek - derült a Policy Agenda elemzéséből. Az elemzők szerint a költségvetés szigorú határt szab a munkabéreknek és a munkaidőnek is.
Nem megalapozott a közfoglalkoztatás bővítő hatása pénzügyi oldalról, holott ez lehet a kormány által ígért foglalkoztatottság-növekedés egyetlen eszköze - vélekednek a Policy Agenda (PA) elemzői. A közfoglalkoztatásra jövőre 132 milliárd forintot szán a kormány, amely számításaik szerint kétszázezer fő foglalkoztatására lesz elegendő, feltehetőleg havi átlagban. A PA úgy számol, amennyiben teljesíti célját a kormány, az idei első félévi foglalkoztatotti adatokhoz képest százötvenezer fővel nagyobb létszámot tud majd kimutatni.
A Policy Agenda úgy véli, a jelenlegi közfoglalkoztatási bérszint maradna jövőre, ám az új adórendszer miatt a havi 47 ezer forint 37 ezrre csökken. Ugyanakkor - jegyzik meg - adókkal és járulékokkal együtt is majd 176 milliárd forintot kellene a költségvetésnek kifizetnie, ha havonta átlagosan kétszázezer ember számára szeretne közmunkát biztosítani. Egy másik számítás szerint a kormány ebben a körben is kompenzálja a megszűnő adójóváírást, így azonban a foglalkoztatási költségek 222 milliárd forintra nőnének.
Az elemzők úgy vélik, hogy a kormány finanszírozni tudja a munkát, a munkaidőt napi nyolc óráról hat, kompenzáció esetén négy órára kell csökkentenie. Amikor nem tudnak közmunkát biztosítani az érintett számára és a család jövedelme is nagyon alacsony, akkor bérpótló juttatást szabhatnak ki, amely az idei 28.500 forintról 22.800 forintra csökken. Összességében az látszik, hogy jövőre a közmunkával érintett családok átlagosan mindenképpen rosszabbul járnak, mint idén, annak ellenére, hogy az áremelkedések ugyanúgy hatással vannak rájuk, mint a többi társadalmi rétegre – zárul a Policy Agenda elemzése.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A Politico úgy látja, a legutóbbi uniós csúcsot a leköszönő magyar miniszterelnök hiánya határozta meg.
Kijött a részletes elszámolás is.
Az uniós támogatásról szóló döntést hosszas viták, jogi kérdések és tagállami nézetkülönbségek előzték meg.
Egyelőre kérdéses, hogy a Magyar Péter vezette kormány megtartja-e a támogatást.
Amikor 2022 februárjában kitört az orosz–ukrán háború, Berlin még sisakokat és kórházi felszerelést küldött. Négy évvel később már a hosszú hatótávolságú csapásmérés kérdése is napirenden van.
A rendelkezésre álló uniós keret a vártnál gyorsabban kimerült.
A háttérben hatósági vizsgálat zajlik a sorozatos főnyeremények miatt.
Szép lassan a hívek számára is láthatóvá válik, hogy a királyuk meztelen.
