Felsőoktatásért felelős államtitkár: Kárpát-medence a magyar tehetségek földje – egyetlen tehetség sem veszhet el!
Mozgalmas év volt a felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt, Varga-Bajusz Veronika kértük meg, hogy értékelje az évet.
A felsőoktatási koncepció legújabb változata szerint minden államilag támogatott hallgatóval ösztöndíjszerződést kötne az állam, amiben egyebek mellett rögzítenék a hallgatóval szembeni munkavállalói elvárásokat. Ugyanilyen ösztöndíjszerződés lenne köthető az önköltséges hallgatókkal is, akiknek így az állam részben átvállalná a képzési költségeit.
A felsőoktatási törvény legutolsó változata szerint állami ösztöndíjszerződést kell kötni még a beiratkozás előtt azokkal, akiket államilag támogatott képzésre vettek fel. Az önköltséges hallgatókkal szintén köthető lenne ilyen állami ösztöndíjszerződés, így azok képzését is részben az állam fizetné. Az ösztöndíjszerződés kötelező tartalmi elemeit - különösen az oklevél, bizonyítvány megszerzése után a hallgatóval szemben támasztott munkavállalási elvárásokat - a kormány állapítja majd meg. Csak úgy, mint a szerződés nem teljesülése esetén követendő eljárást, illetve a hallgató által igénybe vett szakos képzés éves költségét.
A javaslat szerint egy adott fokozat megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint a képzési idő, de csak akkor, ha a hallgató az előírt kreditmennyiség nyolcvannégy százalékát a meghatározott képzési idő alatt teljesítette. Az adott szak támogatási idejébe be kell számítani az azonos szakon más intézményben igénybe vett támogatási időt is. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja megszerezni oklevelét, akkor önköltséges formában folytathatja tanulmányait. Egy hallgató - felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át tanulhat államilag támogatott formában. Kivételt az egységes, osztatlan képzések jelentenek, ahol a támogatási idő tizennégy félév.
A hallgatók finanszírozási forma szerinti besorolásáról szóló döntés egy tanévre szólna. Az intézmények tanévenként kötelesek lennének átsorolni önköltséges formába azokat, akik az utolsó két aktív félévükben nem teljesítették az előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve tanulmányi átlagot. A felsőoktatási intézmény az átsorolástól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet. A javaslat szerint a hallgatói jogviszonyt egybefüggően két félévnél tovább nem lehet szüneteltetni. Egy felvételi eljárás során a jelentkezők maximum három helyre jelentkezhetnek. De ugyanazon képzésre az államilag támogatott és az önköltséges formában történő jelentkezés egynek számít majd. A doktoranduszoknak kötelező lesz a heti teljes munkaidő legalább húsz százalékában az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkát végezni. Munkadíjának havi összege a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, eltérő idejű foglalkoztatás esetén pedig ennek időarányos része.
Az indítvány rögzíti, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszerbe azok az államilag elismert felsőoktatási intézmények kérhetik felvételüket, amely hallgatóinak többsége államilag támogatott képzésben vesz részt, képzéseinek többsége illeszkedik Magyarország nemzetstratégiai célkitűzéseihez, működése megfelel a rendszerre megállapított szabályozásnak. A kérelmet az oktatásért felelős miniszter bírálja el, a tagságot a miniszter ötéves időszakra adja.