A TASZ hétfői közleményében azt írta: egyháziak és világiak, tudósok és emberi jogi aktivisták, kül- és belföldről egyaránt arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy ne fogadja el a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy „a törvényjavaslat privilegizál néhány nagy és diszkriminál számos kisebb egyházat”. Míg az előbbiek a törvény erejénél fogva megőriznék kivételes jogi státuszukat, addig az utóbbiak, jellemzően kis és új egyházak, az eddiginél jóval szigorúbb feltételek mellett kényszerülnének magukat újból regisztrálni.
A lelkiismereti- és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot négy KDNP-s képviselő, Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az indítvány mellékletében az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezeteket sorol fel, a jelenleg használt történelmi egyház kifejezés pedig nem szerepel a dokumentumban. A törvényjavaslat szerint azok a közösségek lehetnek egyházak, amelyeknek legalább ezer tagja van, és legalább 20 éve működnek. Az ezeknek a kritériumoknak nem megfelelő egyházak a későbbiekben vallási egyesületként működhetnek tovább, és rájuk a civil törvény lesz érvényes.