Világszerte rengetegen állnak ki Orbán Balázs és a tudomány, a kutatás, illetve a szakmai teljesítmény védelme mellett
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
Az év eleji SZJA-változások hatására keletkező többletjövedelmeket a legtöbben félretenni szeretnék - derül ki a Gfk kutatásából. A felmérés szerint a magyarok harmada feléli a plusz pénzt, új hitelt pedig már csak alig négy százalékuk venne fel.
Nő az öngondoskodás iránti elkötelezettség az év eleji személyi jövedelemadó-változásoknak (az egykulcsos adónak és a családi adókedvezménynek) köszönhetően. A Gfk kutatóintézet reprezentatív felmérésből kiderül, a minimum 500 ezer forint megtakarítással rendelkező megkérdezettek negyedének nőtt a január 1-i adóváltozások révén a jövedelme, többségüknek 50 ezer forintnál kisebb mértékben. A megkérdezettek közel fele a magasabb bevételből többet tesz félre, mint korábban. A válaszadók 33 százaléka döntő részt feléli a többletkeresetet, jellemzően azok, akiknek 20 ezer forint alatti mértékben nőtt a jövedelmük.
A felmérés eredményeinek alapján a válaszadók csaknem negyede fordítja többletjövedelmét adósságainak rendezésére. Nagyobb kiadásra fordítja a többletet az összes érintett 18 százaléka. Új hitel felvételére, és annak törlesztésére csupán 4 százalékuk áldozná a növekményt, ez a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemző inkább.