Az új alkotmány 2012. január 1-jén lép hatályba. Schmitt Pál a déli harangszót követően látta el kézjegyével az alaptörvényt. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a sarkalatos törvények vitáján minden vélemény elhangzik majd a parlamentben.
Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn a déli harangszót követően. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt.
„Mint a földbe vetett mag várja, hogy szárba szökkenhessen” - fogalmazott Schmitt az alaptörvényről az aláírás utáni beszédében. Az államfő szerint 2011 tavaszán nem csak a természet újul meg, hanem az ország is. „Húsz évvel a rendszerváltás után nem csak elértünk a történelmi lehetőség kapujáig, hanem át is léptünk rajta” - fogalmazott. Schmitt úgy véli, az alkotmány „egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai” lett.
Az államfő beszédében elmondta, az alapok lerakása után a kereteket a sarkalatos törvények adják majd meg. Reményét fejezte ki, hogy ezek vitája során minden vélemény elhangzik majd a parlamentben, a többség pedig megértő lesz a kisebbséggel szemben. Az ellenzéki pártoknak üzenve úgy fogalmazott, a képviselőknek nem saját rövid távú érdekeiket kell szem előtt tartaniuk, hanem a nemzet hosszú távú érdekeit.
Az aláírás után fanfárok szólaltak meg, a Szent György téren pedig ünnepélyes őrségváltási ceremóniát tartottak. Az államfő 14 órakor ünnepélyes keretek között első napi bélyegzővel látja el a Posta új, az alaptörvény aláírása alkalmából kibocsátott bélyegblokkját. Schmitt 19 órakor ünnepi hangversenyen mond köszöntőt a Művészetek Palotájában.