A politikus szerint történelmi hiba lenne a kereszténység kihagyása az új alaptörvényből.
Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának elnöke szerint az új alaptörvénynek a múltról, a jelenről és a jövőről is szólnia kell. A fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett, Az alkotmányozás dilemmái című konferencián pénteken úgy vélekedett: a dokumentumban meg kell jelennie a fenntartható fejlődésnek, hogy a mindenkori nemzedékek ne éljék fel a jövőjüket.
Ezzel összefüggésben érvelt a gyermekek után járó szavazati jog bevezetése mellett. Azt kell eldönteni, hogy a jövő nemzedékének előre hozzuk-e ezt a jogosultságát - fogalmazott. Szájer József véleménye szerint a szülők el tudják dönteni, hogy mi a gyermek érdeke, hiszen ezt más kérdéseknél is meg kell tenniük. Ha nem is mostani elfogadásra, de megfontolásra javasolta a „furcsának tűnő gondolatot”, amellyel - mint mondta - más országokban is elkezdtek már foglalkozni.
Fontosnak tartja azt is, hogy megállítsák a mértéktelen természetpusztítást és minden állampolgár kötelezettségévé tegyék a természet tiszteletét. Az új alkotmánynak olyan szabályokat kell tartalmaznia, amelyek kísérletet tesznek arra, hogy gátat vessenek az állam eladósodásának. Be kell idézni azokat a pontokat, amelyek a magyar nemzet hozzájárulásai voltak a világ közös alkotmányos történetéhez. Történelmi hiba lenne a kereszténység kihagyása az új alaptörvényből, ahogyan az egyházakkal való együttműködésnek is benne kell lennie. Hozzátette: az új alkotmánynak ugyanakkor nyitottnak és megengedőnek kell lennie, és szólnia kell a vallásszabadságról is, hiszen ez az egyik eleme a modern jogállamnak. Álláspontja szerint szégyenlős európai alkotmány született abból a szempontból, hogy az isten megjelenjen-e egy ilyen dokumentumban, és ha igen, akkor miként. Mi magyarok ne legyünk ilyen kishitűek! - jelentette ki.