Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére tett fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket - egyes elemzők szerint a lépés komoly politikai hiba.
Kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője erre bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság hatásköréből. Az MTI szakértőket kérdezett a lépéssel kapcsolatban.
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet politológusa szerint egyértelmű: a párt a kommunikáció szintjén arra törekszik, hogy a hatalmas végkielégítések okán érzett közfelháborodást szembeállítsa a „jogászkodással”, tehát az Alkotmánybíróság döntésével.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője elmondta: „elég sokan a saját oldaláról is kritizálják a Fideszt ezzel kapcsolatban”.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: „az Alkotmánybíróság keddi határozatára adott Fidesz-válasz nem csak alkotmányosan lő túl a célon, de komoly politikai hiba is.” A politológus szerint az MSZP és az LMP összefogása súlyos vereség a Fidesz számára.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
Nagy Bandó mesélt a Fidesz iránti rajongásáról.
A fideszes képviselő csak az egyenlő bánásmódért küzdött.
A legfontosabb, hogy mindez milyen mozgásokat eredményez a kormányellenes oldalon. Budapesten jó eséllyel káoszt.
A fórumra meglepetésvendégként betoppant Orbán Viktor. Megértem. Ezt a két embert én sem merném egyedül hagyni.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
