Németország szerencsésnek mondhatja magát

„Norbert Lammert nekem úgy fogalmazott, Németországnak nem kilenc, hanem tíz szomszédos országa van, és a tizedik Magyarország” – ezekkel a szavakkal köszöntötte Schmitt Pál, a magyar országgyűlés elnöke német kollégáját. Norbert Lammerttel a képviselői irodaházban az ilyenkor szokásos pezsgő-pogácsa kombó mellett nyitottak meg egy kiállítást, mely a berlini fal leomlásáról szól. Schmitt beszédében hozzátette azt is: „Engedje meg, Lammert úr, hogy ezentúl én azt mondhassam, hogy Magyarországnak sem hét, hanem Németországgal együtt nyolc szomszédja van.” 

Hosszú az út a csúcsig

Norbert Lammert meghatározó alakja a német kereszténydemokratáknak. 1966 óta tagja a pártnak: tizennyolc éves volt, amikor belépett – ekkor párttársa, az akkor 69 éves Ludwig Erhardt volt az NSZK kancellára. Lammert politikatudományt, szociológiát, újkori történelmet tanult a bochumi és az oxfordi egyetemen, 1972-ben diplomázott. Ekkor kezdődött el pártkarrierje is: 1975-ben a bochumi városi tanács tagja lett, 1978-tól a párt ifjúsági szervezetét igazgatta a tartományban, 1986-tól pedig a Észak-Rajna-Vesztfáliai kereszténydemokraták elnökségi tagjává avanzsált. 1989-1998 között, Helmut Kohl kormányaiban államtitkárként dolgozott, 2005-től pedig a Bundestag elnöke.

Házelnökként Lammert a parlament szuverenitását hangsúlyozta, több alkalommal is borsot törve a kancellár orra alá. Legutóbb akkor hallatott magáról, amikor kiküldte a Linkspartei képviselőit az ülésteremből, miután azok performansszal adtak hangot nemtetszésüknek a Bundeswehr afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban. Miután a Linkspartei képviselői végighallgatták pártjuk álláspontját a német hadsereg Afganisztán-missziójáról szóló vitában, mindannyian felálltak, és kis táblákat tartottak fel – melyeken a német légierő által végrehajtott, rengeteg civil áldozattal járó kunduzi légitámadás áldozatainak nevei voltak –, demonstrálva ezzel azt a szándékukat, hogy lehetőleg már holnap vonják ki a hadsereget az országból. 

Lammert akkor azért küldte ki őket, mert 2009. márciusa óta benne áll a német parlament házszabályában, hogy a parlamenti demonstrációk szabályellenesek, így büntetés jár értük. Ezt akkor a balosok képviselői is elfogadták: azt mondták, nem fordul elő többet, hogy performanszot tartanak a Bundestagban. Aztán mégis. Ekkor lelkiismereti okokra hivatkozva többen – közülük Hans-Christian Ströbele, a német zöldek egyetlen egyéni körzetben győzni tudó jelöltje, aki többek közt a RAF több tagjának ügyvéde is volt – kritizálták az elnök döntését. Ströbele akkor azt mondta: „Én itt ma a parlamentben egyre rosszabbul érzem magam. A Linkspartei képviselői szerintem egyáltalán nem randalíroztak az ülésteremben. Önök szerint mit gondolnak majd rólunk az afgánok, ha azt hallják, azért dobtak ki képviselőket a német parlamentből, mert azok egy németek által végrehajtott bombatámadás áldozatainak nevét emelték ott fel?”

Nem hiányzott Kósa Berlinben sem

Lammertet a sajtó leginkább gazdasági kérdésekről kérdezte budapesti látogatásán. Németország háború utáni történetének legnagyobb takarékossági programját fogadta el ugyanis hétfőn a német kormány. A 2014 végéig előirányzott megtakarítások mértéke meghaladja a 80, más források szerint megközelíti a 90 milliárd eurót. A rekordméretű államadósság miatt a konzervatív-liberális koalíció úgy döntött, már a jövő évben 11,2 milliárd eurót kell megtakarítani, 2012-ben pedig 19,2 milliárdot. A takarékosság elsősorban a szociális szférát érinti, továbbá az államigazgatási költségeket.

Norbert Lammert Budapesten újságírói kérdésre elmondta, olyan nem létezik, hogy a szociális kiadások lefaragása nélkül vigyék ezt végbe, ezért ebből mindenkinek ki kell vennie a részét. A német házelnök szerint szerencsésebb lenne Németország esetében konszolidációs csomagról beszélni. Lammert elmondta azt is: magyar kollégájával, Schmitt Pállal nagyon gyorsan, harminc másodperc alatt megegyeztek arról, hogy Magyarországon sem takarékossági, hanem konszolidációs programot hajt végre a kormány.

A magyar házelnök egyébként meglepődött a német vendég tájékozottságán, aki már mindent tudott a magyar kormány gazdaságpolitikai lépéseiről. Legalább ennyire meglepődhetett a Népszabadság újságírója, amikor Lammert elmondta neki: hallott Kósa Lajos forintárfolyam-növelő kijelentéseiről is. Az újságíró nagy örömére ráadásul nem is volt túl pozitív róla a véleménye: „Túlzás volna azt állítani, hogy megijedtünk Kósa Lajos kijelentésétől. Mondjuk inkább azt: nem hiányzott ez nekünk.”

„Bárcsak mindig olyan kitűnő jelöltjeink lennének, mint most” – mondta Norbert Lammert, a német parlament elnöke a Mandinernek arra a kérdésre, hogy mit szól a német elnökválasztás legújabb fejleményeihez. Magát Lammertet is az elnökségre esélyesek között emlegette ugyanis a német sajtó, hiszen nem egyszer bizonyította már politikai függetlenségét és diplomáciai érzékét. Végül múlt hét csütörtökön Angela Merkel véget vetett a találgatásoknak, és bejelentette: utolsó pártbéli riválisát, Alsó-Szászország miniszterelnökét, Christian Wulffot jelöli a kereszténydemokrata CDU és a liberális FDP a tisztségre.

A kancellár nehéz helyzetbe hozta ezzel saját magát, hiszen előtte való nap a szocdemek és a zöldek bemutatták közös jelöltjüket – a konzervatív oldalon is elismert NDK-s polgárjogi aktivista és evangélikus lelkész – Joachim Gauck személyében, akit a konzervatív sajtó a kezdettől fogva körülrajongott és támogatásáról biztosított.

Államfő egyelőre nem lesz

Egyébként Merkelnek is megvolt a lehetősége arra, hogy pártjával beálljon a konszenzusos ellenzéki jelölt mögé. Körülbelül egy hete megy már a vita a német sajtóban arról, hogy miért lenne jobb a tiszteletreméltó civilként körülírt Joachim Gauck államfősége a CDU-s pártkatonaként emlegetett Christian Wulffal szemben.

Közben az ötödik szereplő, a populista Linkspartei is megszólalt: először azt, hogy el kéne törölni az egész elnöki pozíciót, mert minek fizessenek évi harmincmillió eurót egy jóságos nagybácsi szerepét játszó politikus költségeire, másodszor pedig, pár nappal az első nyilatkozat után előrukkoltak egy elnökjelölttel ők is. Norbert Lammertnek erről is megvan a véleménye: „Ha egy működő demokráciában az elnökválasztás arról szól, hogy a két kiváló jelölt közül végül melyik lesz az államfő, az az ország nagyon szerencsésnek mondhatja magát. A Linkspartei pedig magát minősíti azzal, hogy egyszer azt mondja, nem kell államfő, most meg jelöl egyet” – mondta a politikus a Mandinernek.

Június 30-án ül majd össze a Bundesversammlung, hogy megválassza Horst Köhler utódját. A szövetségi gyűlést Norbert Lammert fogja elnökölni. A meccs még sokak szerint nincs lefutva.
 

A fényképeket Terján Nóra készítette.