„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Prigozsin halála után már ott tartunk, hogy a Wagner-csoport létezését is megkérdőjelezik Oroszországban. Eközben a nyugati államok kezdik eltanulni az autoriter államoktól, miként lehet uralni az információs teret. A jelenlegi helyzetben akkora az „információs zaj”, hogy nem lehet egzakt igazságokat megfogalmazni. Mandiner Harctér. Összefoglaló.
„Most tesznek pontot a Wagner-csoport létezésére” – kezdte a beszélgetést Bendarzsevszkij Anton, aki szerint a múlt eltörlése zajlik Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér halála után. Elmondta, hogy ezelőtt egy évvel az orosz médiában hősként aposztrofálták a Wagner zsoldosait, Prigozsin is nagy népszerűségnek örvendett. Jelenleg viszont felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a zsoldoshadsereg sikerei fel voltak nagyítva, és egyre gyakoribb a sereg legitimitásának megkérdőjelezése is. Az orosz hatalmi kommunikáció ma már ott tart, hogy a Wagner-csoport puccskísérlete után a társadalom teljesen elfordult Prigozsintól, amely azt is jelentheti, hogy az orosz politika tartott a Wagner-vezértől. Titokban tartotta a sajtó és központi kormányzat is, hol temetik el Jevgenyij Prigozsint.
Robert C. Castel párhuzamot vont az orosz autoriter állam és a nyugati országok között: aggasztóan kezdenek hasonlítani az információs stratégiák Nyugaton az oroszhoz, vagy akár a kínai gyakorlathoz.
A Nyugat egyre inkább megtanulja az autoriter államoktól, hogyan uralja az információs teret”
– fejtette ki Robert C. Castel, amelyhez hozzáfűzte, hogy az Európai Unió nemrégiben kritizálta a Twitter (jelenlegi nevén X) tech óriást azért, mert nem sikerült elhallgattatni az orosz propagandát a közösségi platformon. Szerinte gyakorlatilag cenzúrázni akarja a Twittert a Kínai Kommunista Pártéhoz hasonló módszerekkel. A két szakértő kitért az Északi-Áramlat vezeték robbantásával kapcsolatos nyomozására is, mivel a német médiában felröppentek olyan hírek, hogy ténylegesen az ukránok hajtották végre a szabotázst. Bendarzsevszkij Anton és Robert C. Castel sem hiszi azt, hogy az ukránok akciója volt, mivel hadi és pénzügyi képességeik sem voltak adottak hozzá.
Az orosz energiafüggőségről
Európában van határa annak, hogy meddig lehet meséket mondani az embereknek”
– értékelt Robert C. Castel. A híradások szerint az idei évben történelmi csúcsra emelkedett az uniós tagállamokban a cseppfolyósított gáz (LNG) importja. A biztonságpolitikai szakértő szerint az évtizedeken keresztül épült európai-orosz gazdasági összefonódásokat nem lehet néhány hónapon belül szétszakítani. Ezzel a markáns kommunikációval és politikával saját csapdájukba estek.
Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja, nehéz kijelenteni azt, hogy teljesen megbuktak az orosz energiára kivetett szankciók, és az egyik nagy kérdés, hogy az európai tagállamok valójában megtettek-e mindent az alternatív erőforrások infrastruktúrájának vagy rendszerének kiépítéséért. „Vannak jelek arra nézve is, hogy megbukott az eddigi politika, és nem tudjuk felváltani az olcsó orosz energiahordozókat, mert olyan hatalmas problémákat jelent ez az európai gazdaságra nézve” – mondta el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Szerinte az is lehetséges forgatókönyv, hogy a földgázt valójában Európa felváltotta az LNG-re.
Számos hír jelent meg arról, hogy az ukrán hadsereg áttörhette az úgynevezett Szurovikin-vonalat. Robert C. Castel ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy az ukrán narratíva szerint sikerült áttörni az oroszok első védvonalát, viszont tudása és véleménye szerint „nem volt semmiféle áttörés, volt egy beszivárgás a fő orosz védelmi vonalba”. Hogy ennek lesz-e tényleges eredménye, még nem tudni. Szerinte ezt a területet azért támadja Ukrajna (Zaporizzsja és Herszon), mert az angolszász hatalmak ezt akarják, ugyanis így nyitni tudnának a Fekete-tenger felé, és elfoglalhatják Szevasztopol kikötőjét.
Nem látom azt, hogy más területeken Ukrajna stratégiai sikereket tudna elérni”
– jelentette ki Bendarzsevszkij Anton, amelyet azzal indokolt, hogy az oroszoknak itt kevesebb idejük volt kiépíteni védelmi vonalukat, valamint nehezebben tudják megoldani a hadi utánpótlást. Szerinte, ha Ukrajna képes lesz visszafoglalni ezeket a területeket, sokkal nagyobb előnyben lesznek földrajzilag. Felhívta a figyelmet arra, hogy „most indultak be igazán a dolgok, és Ukrajna bevetette a maradék tartalékokat, gyakorlatilag minden az előkészített dandárcsatában van.
Robert C. Castel szerint az ukrán stratégiai döntések nem következetesek, mivel még az ukrán hadsereg jelentős része más fronton tartózkodik, máshol pazarolják az erejüket. „Már elvesztettek majdnem három hónapot” – mondta el a biztonságpolitikai szakértő, amelyhez hozzátette:
Nem látom, a siker hogy fog folytatódni.”
Bendarzsevszkij Anton válaszul azt mondta a biztonságpolitikai szakértőnek, hogy ennyi ideig tartott átérni az oroszok által kiépített aknamezőkön, most van lehetőség a tartalékosokat bevetni. Úgy értékeli, hogy az ukrán hadsereg más frontokon való jelenléte része lehet annak a stratégiának, hogy lekössék az oroszok figyelmét. Robert C. Castel arra mutatott rá, hogy nem történt eddig igazi áttörés, és vészesen fogy az ukránok ideje, mivel fokozatosan romlanak az időjárási körülmények, ezért az ellentámadásnak jövő tavasszal kell folytatódnia. A biztonságpolitikai szakértő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy jövő tavasszal is meglenne a képessége Ukrajnának a sikeres ellentámadásra.
A teljes műsor megtekinthető itt:
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható: