„A nagy tavaszi offenzívából lett egy nagy tavaszias falujárás”

„Nem látom a rakétacsapások sűrűségének a növekedését” – kezdte a beszélgetést Bendarzsevszkij Anton reflektálva arra, hogy bizonyos hírek szerint megerősödtek az orosz légicsapások Ukrajnában, elsősorban Kijevben. A részben drónokkal végrehajtott orosz légitámadások egy-két napi rendszerességgel történnek, céljuk, hogy Ukrajna ne tudja átcsoportosítani légvédelmi rendszereit a frontra. Az elmúlt hónapokban többször érték dróntámadások Moszkvát is, amelyből látható, hogy Oroszország nem képes megvédeni a légterét, nem tudja megakadályozni, hogy ezek a drónok több száz kilométert tegyenek meg. Bendarzsevszkij Anton kitért arra is, hogy már Vlagyimir Putyin orosz elnök is említette a háború szót, miközben különleges katonai hadművelet címszó alatt támadták meg Ukrajnát. Robert C. Castel arra mutatott rá, hogy az orosz-ukrán háborúban bevetett drónok száma megnövekedett, és meglehetősen nagy kihívást jelentenek, hiszen a radarok jelentős részben nem észlelik jelenlétüket. Castel szerint nincs általános orosz légifölény, viszont a front fölött egyértelmű az orosz előny, mivel az ukrán kis hatótávolságú légvédelmi eszközök nem képesek választ adni az orosz támadó eszközökre. Középes hatótávolságú fegyverekre lenne szüksége Ukrajnának, viszont

– jegyezte meg Robert C. Castel.

Fegyverszállítások Ukrajnának

Bendarzsevszkij Anton határozottan kitart azon álláspontja mellett, mely szerint az idő Ukrajna javára dolgozik, mivel a Nyugattól egyre jobb fegyvereket és hadieszközöket fognak kapni. Szerinte a háború elején a Nyugat sem vette komolyan a konfliktust, azt gondolták, hamar véget ér, aztán világossá vált Európa számára is, hogy sokáig fog elhúzódni, s az elmúlt években leépített védelmi potenciált újra fel kell építeni. Kitért arra, hogy Ukrajna számít az amerikai F-16-os vadászgépek megérkezésére, hogy ellensúlyozni tudják az orosz helikoptereket. Robert C. Castel úgy látja, hogy 

ugyanis azzal, hogy átadtak „homeopátiás adagolásban” nyugati légvédelmi rendszereket, azzal éppen csak betömtek néhány rést. Szerinte a nyugati hadiipar nem lesz képes hamar visszafejleszteni saját magát, mint tette azt az 1960-as években. A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, hogy a harci repülőgépeknek általában nem nyernek csatát helikopterek ellen, mivel nagyon nehéz levadászni őket mozgékonyságuk miatt.

Prigozsin és a Wagner-csoport jövője

Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér újra jelentkezett, és azt mondta, a jövőben újabb győzelmekre lehet tőle számítani, valamint visszakapta azt a 10 milliárd rubelt, amelyet lefoglaltak tőle a Wagner-felkelés idején. Bendarzsevszkij Anton szerint a Wagner-csoport lényegében megszűnt, mivel felszámolták az irodájukat, valamint a Wagner plakátjait országszerte levették. Szerinte

Úgy gondolja, a visszakapott pénz nem Prigozsin személyes vagyona, hanem a zsoldosok kifizetésére, valamint a háborúban elesett katonák családjának megsegítésére szolgál. A szakértő szerint Prigozsin kétségtelenül tehetséges abban, hogy megtalálja, hol van rá szüksége az orosz államnak. Többek között egy nagyon sikeres és nézett médiacsoportot is működtetett. Bendarzsevszkij szerint a Wagner-lázadás ezeket az üzleti érdekköröket teljesen felszámolta. Robert C. Castel szerint Prigozsin jó üzleti érzékkel rendelkezik, viszont a pénze valójában az orosz állam pénze. A biztonságpolitikai szakértő szerint a pénzét megpróbálta politikai hatalomra átváltani.

– mondta el Robert C. Castel.

Bendarzsevszkij Anton kifejtette, hogy az emberek Oroszországban egyre inkább távol akarják magukat tartani a közélettől, a legjellemzőbb társadalmi reakció a Wagner-csoport lázadására a teljes apátia volt. Szerinte az orosz társadalomban az a cél, hogy megmaradjon viszonylagos társadalmi szabadságuk. Úgy látja, hogy a lázadás hatással van arra, hogyan ítélik meg az oroszok Putyin elnököt. Robert C. Castel a beszélgetés végén kitért az ukrán frontra és a vilniusi NATO-csúcsra, szerinte a zaporizzsjai atomerőmű kapcsán egyfajta propagandát gyártanak, nukleáris katasztrófát emlegetnek. Szerinte az ukránok ebbe azért is fektetnek nagy energiát, hogy a NATO-csúcs előtt valamit lerakjanak az asztalra, és felrázzák a nyugati közvéleményt. Bendarzsevszkij Anton szerint az ukránok félelmei nem alaptalanok, mivel sajnos történelmi tapasztalat az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa, és nem szeretnének soha többet egy újabb nukleáris pusztítást átélni a területükön.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: 

A műsor podcast formában is visszahallgatható: