A migránskvótáról, a Magyarország ellen indított uniós eljárásokról, a pedagógus-béremelésről és Karácsony Gergely „kakaskodásáról” is szó esett a Mandiner Reakció legújabb adásában.
„Kevés olyan politikai szereplő van az országban, aki ilyen sokféle tapasztalatot halmozott fel különböző pártokban és mozgalmakban” – kezdte a beszélgetést Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, utalva Csintalan Sándor MSZP-be való visszatérésére. Hozzátette, Magyarország demokrácia, hiszen mindenki olyan pártba lép be, amilyenbe akar, sőt, akárhányszor akar. Az államtitkár elmondása szerint közömbös az iránt, hogy melyik baloldali párt milyen politikát folytat, viszont azt szeretné, hogy legalább a meghatározó ügyekben ne az ország ellen politizáljanak.
„Visszatérő kritika leginkább az ellenzék részéről, hogy már túlságosan sokat foglalkozik ezzel a kormány” – mondta el Dömötör Csaba hozzáfűzve, hogy a magyar kormány nem hiába kommunikálja már 2015 óta, hogy
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra az uniós jogalkotási trendre, hogy bizonyos döntések a nem kötelező jellegű állásfoglalásokon keresztül kúsznak fel a napirendre, egészen a tanácsülésekig, amit aztán még az Európai Bizottság is felemel, az Európai Parlament pedig megszavaz. Szerinte a kvóta esetében is így történt.
Megerősítette: a mostani javaslat lényege az, ha valamelyik tagállam nem vesz részt az elosztási rendszerben, abban az esetben minden be nem fogadott bevándorló után 8 millió forintot kell fizetnie. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a tagállamoknak kapacitást kell kiépíteni a menekültügyi eljárások lefolytatására,
miközben nem is hazánkban lépnek először Európa területére.
„Egy biztos, akik álproblémának nevezték, akik letagadták a kvótát, azok egész egyszerűen nem mondtak igazat” – értékelt a parlamenti államtitkár, és nem tudja elképzelni, mi a durvább: a valós problémát nevezik álproblémának, vagy az ellenzéki képviselők egy részének fogalmuk sincs róla. Megírtuk: Gyöngyösi Márton a magyar baloldal EP-képviselőivel együtt támogatta azt a migránsok kötelező szétosztására vonatkozó javaslatot, amit aztán az uniós belügyminiszterek tanácsa többségi döntéssel elfogadott. A Jobbik-Konzervatívok közleményben kezdett magyarázkodni. Azt írták, most vált egyértelművé, hogy – a félrevezető kommunikációval szemben – a rendelet végső soron kvóta szerinti illegális migránsbetelepítést is előírna.
Dömötör Csaba elmondta, igazából örült annak, hogy elindult az úgynevezett jogállamisági eljárás, mondván, végre az EU kiteszi az asztalra, konkrétan mivel van problémája, meg lehet nézni, mit kell módosítani, amit aztán meg is tesz az Országgyűlés.
Viszont nem ez történt. Kezdetben tizenhét problémás területet állapított meg az Európai Bizottság, a kormány meg is vizsgálta, a parlament el is fogadta a felvetéseket, azonban
hogy Magyarország megkaphassa az EU-s forrásokat, valamint a Helyreállítási Alapból származó pénzeket. Erre ráadásul máig nem került sor.
Szerinte mégis a leginkább elfogadhatatlan az, hogy ellenzéki politikusok kiállnak az Európai Parlamentben, és további változtatásokat követelnek a magyar kormánytól, például az oktatás területén, amelyben az uniónak valójában nincsen hatásköre. Vagyis azzal semmi gond nincs, hogy szigorúan ellenőrzik a pénzek felhasználását, csakhogy valójában a jogállamisági eljárásnak politikai céljai is vannak. A következő vitafelület, illetve követelés az lesz, hogy a tagállamok az EU-s költségvetés deficitét pótolják ki, és biztosítsanak forrásokat,
Aláhúzta: a gyermekvédelem és a migráció kérdésében sem akar a kormány jogköröket átadni az uniónak.
„Ha valaki Brüsszelben hoz rossz döntést főigazgatóként, vagy a biztosi kollégium tagjaként, akkor mi a számonkérés?” – tette fel a kérdést az államtitkár, aki rámutatott, semmilyen következménye nincsen az uniós döntéshozókra nézve, ha rossz döntéseket hoznak. Brüsszelben kimaxolják a demokratikus deficitet.
„Ha az uniós pénzek is beérkeznek, akkor közel nyolcszázezer forint lehet majd a tanári átlagbér” – mondta el Dömötör Csaba, és nem tudja elfogadni az ellenzék részéről, amikor azt mondják, nincs egyeztetés a kormány és a pedagógusok között. Úgy értékeli, az nem segíti a tanárok ügyét, ha ellenzéki képviselők rátolják a rendőrsorfalra az ott tüntetőket, valamint kiállnak Magyarország ellen további feltételeket szabva az uniós pénzek megérkezéséhez.
Karácsony Gergely felborzolta a tollazatát, és különböző ügyekben nekiment a kormánynak”
– foglalta össze az elmúlt időszak fővárosi fejleményeit Dömötör, aki szerint a főpolgármester Gyurcsány Ferenc és a DK hatására kezdett el harciasabb hangnemben kommunikálni a kormánnyal szemben, megtagadta a szolidaritási adó kifizetését.
Elmondta, a kormány abban érdekelt, hogy minden magyar város megkapja a nekik járó forrásokat. Egyszerűen nem igaz, hogy a főváros kevesebb pénzt kapna a korábbiakhoz képest, viszont Karácsony Gergelynek meg kell felelnie a DK-nak, mivel nincsen valódi párttámogatottság a személye mögött.
Nyitókép: Havran Zoltán/Magyar Nemzet
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Ilaria Salis ellen a magyar hatóságok vádat emeltek, miután 2023-ban több erőszakos támadás szervezésében és végrehajtásában való részvétellel vádolták meg.
Igaza van a német alkotmányvédelmi hivatal volt vezetőjének, aki szerint minden merénylő mögött áll egy politikus, aki ezért felelősséget visel.
Sulyok Tamás több személyes kérdésre is válaszolt a közösségi oldalán.
A liberális politikus a közösségi oldalán vette a szájára a magyar miniszterelnököt.
Úgy nem élhetne azon kiváltságok egyikével, amelyek ellen „elvtársai” annyit küzdenek – írja az Il Giornale.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
