Putyin most ürügyet kapott az eszkalációra – Mandiner Harctér
Biden világháborút hagy maga után? A leköszönő amerikai adminisztráció engedélyezte a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen.
Az európai béke és egység ünnepén, május 9-én lehet-e az uniós békét és egységet ünnepelni? Miért nincs stratégiai víziója Európa legerősebb államának, Németországnak? Lehet-e még geopolitikai erőközpont az EU? Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatóját kérdeztük podcast-műsorunkban.
***
Van mit ünnepelni az Európa-nap kapcsán, mert a belső viták ellenére az EU mint „békeprojekt” megállta a helyét, 70 éve béke van Európában – ezzel a felütéssel indított a Világrend című műsorunkban Prőhle Gergely, aki szerint az EU alapító atyái egy megfelelő rendszer alapjait tették le, és nem láthatták előre a későbbi évtizedek kihívásait, a mostani kor nagy vitáját, a szuverenisták és a föderalisták közötti szembenállást sem. Az Európai Unió szerződései és intézményrendszere egy jól kitalált rendszer, amely jól is működhetne, ha az Európai Bizottság valóban a szerződések őre lenne, nem egy politikai testület, és a szerződéses hatásköröket minden uniós intézmény betartaná.
Európának egységesnek kellene lennie, mert a háború megmutatta, milyen mulasztás történt az elmúlt években a védelempolitikában (az EU-nak nincsenek meg a képességei a katonai önvédelemre), illetve az Egyesült Államok és Kína mellett Európa folyamatosan veszti a versenyképességét. Az EU egységéhez alapvető feltétel a volt berlini nagykövet szerint, hogy a szubszidiaritás elvét valóban betartsák az EU-ban, vagyis minden problémára a helyi érintettekhez legközelebb eső szinten szülessenek meg a döntések. „Ebbe nem tartozik bele az, hogy megmondják nekünk, kikkel kell együtt élnünk, és az sem, hogy vallási, illetve nemzeti kérdésekben megmondják nekünk, hogyan kell eljárnunk”.
Az EU-n belüli magyar álláspontról a Világrend vendége elmondta: tudomásul kell venni, hogy Magyarország mindig is interdependenciákban létezett, így szükséges jól működő szövetségi rendszerekben, gazdasági kapcsolatokban lennünk. „Hiába van óriási lelkesedés kormányzati körökben Donald Trump iránt, nem látom, hogy Trump America first elképzelése arról szólna, hogy hogyan védjük meg Európát. Abban sem vagyok biztos – akárki kormányoz majd az Egyesült Államokban –, hogy akkor majd Európa energiabiztonsága mindenképpen elsődleges lesz” – magyarázta Prőhle Gergely, hozzátéve: a gazdasági és politikai kapcsolataink diverzifikálása örvendetes, ám elemi érdekünk, hogy az EU tagállamaival való jó kapcsolatunkat helyreállítsuk.
Az EU két zászlóshajójának, Németországnak és Franciaországnak a viszonyát problematikusnak nevezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, úgy vélte, van igazság a sztereotípiákban, miszerint a franciák nagyívű európai elképzeléseiket mindig a németek pénzéből valósítanák meg, illetve „ha Németország az európai érdekről beszél, akkor a német érdekre gondol”.
A német uniós vízió hiányára vonatkozó kérdésre a Világrend vendége azt válaszolta: van egy óriási német gazdasági teljesítmény és egy óriási történelmi fegyvertény, a német egység megvalósítása, ugyanakkor azóta „a német politika egy ügyintéző politikává vált”, a stratégiai gondolkodás a német politikában erősen hiányzik, ez pedig veszély, mert „nem kéne megvárni, míg az európai stratégiát Pekingben, Moszkvában vagy Washingtonban helyettünk meghozzák” – zárta gondolatait a volt berlini nagykövet.
A műsor vendége: Prőhle Gergely volt berlini, berni nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--