Lehet-e az EU a negyedik geopolitikai erőközpont az új világrendben? Milyen ereje van a francia befolyásnak az EU-ban? Miért akar Párizs szabadulni Washington függéséből? A Franciaország-szakértőt kérdeztük podcast-műsorunkban.
***
2024-ben új (vagy régi) elnöke lesz az Egyesült Államoknak, az Európai Bizottságnak, és új főtitkára lesz a NATO-nak is – ezek a választások hatással lesznek a transzatlanti biztonsági kapcsolatokra is. A Világrend vendége szerint Donald Trump újraválasztása esetén Európa – francia meghatározású – „stratégiai autonómiája” nagyobb lenne, jobban magára kéne támaszkodnia, jobban el tudna szakadni az amerikai politikai-katonai függőségből, de a francia „rebellis” hozzáállás miatt Amerika nem fogja elengedni, hogy a transzatlanti kapcsolatokban a francia befolyás meghatározó legyen.
Emmanuel Macron politikája az volt az ukrajnai háború előtt, hogy Európának meg kell erősítenie kapcsolatait Oroszországgal, „Macron úgy vélte, hogy Európa nem engedheti meg, hogy Oroszországot Kína ölébe lökje” – hívta fel a figyelmet a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Oroszország azonban nem csak háborút kezdett Ukrajnában, de más régiókban is felrúgta a status quo-t, így a Wagner csoport kisöpörte a franciákat azok afrikai érdekeltségi területeiről, például Maliból, és ez nagyban rontotta a hagyományosan jó francia-orosz viszonyt.
Ezzel együtt a francia elnök úgy vélte, hosszabb távon Európa számára káros lehet, ha Oroszországot elengedi, ellenséggé teszi, illetve Európa rosszul jár, ha az Egyesült Államok és Kína között növekvő feszültség közepette az amerikai érdek közvetlen alávetettje marad.
Macron Pekingben kockázatos vizitet bonyolított le, hiszen az Amerika-függő politikából való szabadulás, az európai stratégiai autonómia gondolatával felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyeket rejt, ha az európai védelmi rendszer túlzott függőségbe kerül az amerikai hadiipartól, ugyanakkor figyelnie kellett arra is, hogy ne sétáljon bele a kínai diplomácia csapdájába sem, Kína régi stratégiai célja ugyanis, hogy az Európai Uniót le tudják választani az Egyesült Államokról – fogalmazott Fejérdy.
Az EU akkor tud önálló geopolitikai tényezővé válni, ha a világgazdaságban betöltött előkelő pozíciója mellé egységet, politikai-védelmi tekintélyt tud szerezni. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a különböző európai politikai körök megegyezzenek a közös stratégiákban – jelenleg azonban gyenge mind a német döntéshozatal, mind a francia befolyás, utóbbi külpolitikai súlyát gyengíti, hogy túl sok belpolitikai küzdelme van.
A Világrend vendége szerint nagy kérdés, hogy Európa hosszú távon meg tudja-e tartani viszonylagos függetlenségét gazdaságilag Kínától, védelempolitikában pedig az Egyesült Államoktól.
A műsor vendége: Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Melyik az öt legfontosabb európai ügy, amelynek jövőbeli kezelése a voksolás eredményétől függ? Melyik frakció lesz a Fidesz uniós pártcsaládja? A Fidesz EP-delegációjának elnökét kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
A francia elnök kihasználta ezt az ajándékcserét, hogy megmutassa a francia kultúrát és luxust.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
A kontinens két vezetője a kínai elnök párizsi vizitje előtt tárgyal.
Megvan, mi szerepel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bevásárlólistáján”. Ettől valóban leesne az oroszok álla.
Komoly izgalmakat hozott a Real Madrid és a Bayern München csatája.
