Van-e felelőssége a NATO-nak abban, hogy az ukrajnai konfliktusból végül háború lett? Miért változott meg idővel az oroszok Nyugat-stratégiája, és miért rúgták fel a status quo-t? Az ukrajnai háború katonapolitikai előzményeit elemeztük műsorunkban.
***
„Mi lett volna, ha a NATO adott volna olyan jelzéseket, hogy ‘ha Belaruszt Oroszország szorosabban a szövetségi rendszerébe vonja, azt mi nem tartjuk elfogadhatónak’, mert milyen az, hogy az orosz szövetségi rendszer közelebb jön a NATO határaihoz!? És akkor háborút indíthatok Belarusz ellen, Nyugat-Belaruszt kikanyarítjuk Belaruszból?” – tette fel a fordított helyzetre vonatkozó hipotetikus kérdést a műsor vendége.
Marton Péter szerint a nemzetközi jogban az érdekszférák intézményesítése ismeretlen, a jog nem az ígéreteket, hanem a lefektetett egyezményeket ismeri: az az orosz narratíva, hogy a Nyugat a Szovjetunió felbomlása után ígéretet tett arra, hogy a NATO nem bővít keletre az orosz befolyási övezet kárára, de ezt megszegte, nagyon gyenge ténybeli alapokon áll. Ugyanakkor ami az írásos, hatályos megállapodásokat illeti: Oroszország aláírta a Budapest Memorandumot és a NATO-Oroszország Alapokmányt, amelyben elismerte, hogy minden ország szuverén, szövetségi rendszerét szabadon megválaszthatja, mégis, Grúzia nyugati orientációját fegyverrel akadályozta meg, és most Ukrajna döntését is megpróbálta megakadályozni.
„Konfliktus volt. Azzal, hogy Oroszország bejelenti, hogy ő nem fogadja el, hogy más országok azt csinálnak, amit akarnak, az a konfliktus van. Azt nem a Nyugat generálja, az van tőle függetlenül. Az a kérdés, hogy hogyan reagál rá. Lehet úgy reagálni, hogy nyusziként behúzzuk fülünket-farkunkat, és azt mondjuk, hogy ‘ti ott a környéketeken csináljatok, amit akartok’, de akkor holnap máshol fognak jönni ezekkel az érvekkel” – vélekedett a Corvinus Egyetem docense.
Mint mondta, Oroszország ugyanakkor több korábbi konfliktusnál azt tapasztalhatta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei az ENSZ-ben és azon kívül megkerülik őt a globális kérdések eldöntésénél, és ezt biztonsági fenyegetésként értékelte. A Grúzia és Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos ígéreteket azonban túlértékelte, és pontosan tudhatta, hogy arzenáljához viszonyítva a NATO európai képességei nem jelentenek számára igazi veszélyt.
„A NATO abban jelent akadályt Oroszország számára, hogy a „Közel-Külföldjüknek” tekintett befolyási övezetükben mit tudnak megtenni” – tette hozzá Marton Péter. A külpolitikai szakértő szerint Moszkva 2014-ben és 2022-ben meglépte Ukrajna ellen, amit úgy vélt, hogy az érdeke diktál, de utána meglepődött, hogy a Nyugat kitartott a szankciós politikája mellett és beleállt Ukrajna fegyverzeti támogatásába.
Mi vezetett oda, hogy a NATO és Oroszország kezdeti együttműködése idővel fellazult, majd hidegháborús, végül pedig háború közeli helyzet alakult ki közöttük?
--
A műsor vendége: Marton Péter külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A köztársasági elnök elítélendőnek nevezte Oroszország akcióját, és kiemelte, Magyarországnak egyenlőre nincs információja személyi sérültekről.
Dunda György tudósító kiemelte, mindeközben Zelenszkij tanácsadója jósnőktől kér segítséget az Ukrajnát meghatározó kérdésekben.
Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
Nagyon rossz előjel a Kárpátalját ért dróntámadás.
Vastag bőr.
Többek között a Coca-Cola gyárat is találat érte.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
De nem biztos benne, hogy számolnak a magyarral.
