„A NATO Ukrajnáért sem fog megkockáztatni egy atomháborút” – itt a Világrend új adása (VIDEÓ)

***

„Elképzelhetetlennek tűnt, hogy a Nyugat belekényszerítsen egy atomhatalmat egy küzdelembe, ahol várhatóan agresszívan fog fellépni” – fogalmazott Somkuti Bálint a Mandiner Világrend című műsorának szerdai adásában, hozzátéve, hogy a budapesti megállapodásban Ukrajna egykor bérbe adta Oroszországnak a Krím-félsziget katonai bázisait, lemondott atomfegyvereiről, Oroszország pedig garantálta Ukrajna semlegességét, mégis, a 2014-es puccs után az új ukrán vezetés ezt a pontot felmondta. A szakértő szerint a Nyugat, a NATO az elmúlt évtizedben folyamatosan lépte át azokat a vörös vonalakat, amelyeket Putyin elnök húzott.

„Ki kényszerítette Ukrajnát, hogy a Nyugathoz közeledjen?” – replikázott Kaiser Ferenc, aki megjegyezte, a nemzeti önrendelkezés egy alapjog, ami eszerint Oroszország szomszédainak nem jár – Moszkva azt szeretné, ha ezen országok alá lennének vetve az ő érdekeinek, Ukrajna pedig ebből nem kért.

„Lesz egy kifáradás mindkét félnél, ami sok szakétő szerint nyárra várható” – magyarázta az NKE oktatója, aki szerint nem várható tavaszra nagy ukrán ellentámadás, ahhoz ugyanis kellene 300 nyugati harckocsi, míg jó esetben is kapnak százat. „Ezen a frontvonalon nagy áttöréseket senki nem fog elérni. Az oroszoknak nem megy elképesztő mennyiségű technikai fölénnyel, és az ukránoknak sem fog. Nyilván a két hadvezetés már most is tudja. A politikai vezetésnek kell elfogadnia, hogy eddig jutottunk” – tette hozzá a szakértő.

Somkuti Bálint azonban úgy vélte, Oroszország már túl sok erőforrást, élőerőt, technikát, pénzt áldozott erre a konfliktusra, hogy „kiegyezzen egy koreai típusú döntetlennel”. Mint mondta, összeomlást akarnak előidézni az ukrán hadseregben, és ennek egy éven belül be kell következnie, mert „a jegelt konfliktusba nem mehetnek bele”.

Ezzel vitába szállt Kaiser, aki szerint a befagyott konfliktus éppen jó az oroszoknak, mert így tudják fogni Moldovát Transzisztriával, Georgiát Abháziával és Dél-Oszétiával, mert „a megcélzott országot senki nem fogja felvenni sehová, a külpolitikai mozgástere korlátozott lesz, külföldi befektetések nem jönnek hozzá”.

Ki éri el hamarabb a stratégiai céljait? Mikor érhet véget a háború?

--

A műsor vendégei: Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:

--