Az oroszok nem készítették elő ezt a háborút, az ukránok pedig nem igazán számítottak a támadásra. Moszkva nem a katonai parádékon mutogatott modern eszközökkel háborúzik, s alaptalanul tervezett villámháborút. Az atomfegyver bevetése értelmetlen lenne, ráadásul Csernobil óta az oroszok óvatosabbak is ezzel. Számunkra a szomszédos háború meglepetés volt ugyan, de nem ért felkészületlenül bennünket. A Stratéga vendége Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter volt. Összefoglalónk.
A háború egyéves évfordulójának előestéjén a Mandiner Stratéga legújabb adásában Benkő Tibor korábbi vezérkari főnökkel beszélgettünk, aki éppen akkor volt magyar honvédelmi miniszter, amikor a háború kirobbant.
Azt, hogy háború lesz, elsősorban az amerikai és brit hírszerzés mondta folyamatosan – kezdte a beszélgetést Benkő Tibor. Több időpontot is megjelöltek a háború kitörésére, amelyet többször is módosítottak. Ugyanakkor
s ezek akkor még nem álltak rendelkezésre. Ilyen értelemben meglepetés volt a háború elindítása.
Arra a kérdésre, hogy akkor csak mi gondoltuk-e így, hogy nem várható háború, a volt honvédelmi miniszter határozott nemmel válaszolva leszögezte: ezt akkor mások is így gondolták.
A partner országok többsége nem számított támadásra, de még az ukránok sem: 2021. december 21-én járt nálam az ukrán védelmi miniszter, még ő is azt mondta, hogy ebből nem valószínű, hogy lesz fegyveres támadás – mondta Benkő.
A háborús készülődés természetesen jóval korábban elkezdődött, s ebből a szempontból felkészületlenek nem voltunk. Nagyon fontos – tette hozzá –, hogy az elrettentés olyan mértékű legyen, hogy mások fejében fel se merülhessen egy támadás elindításának lehetősége. Mint emlékeztetett: 2014-ben a NATO walesi csúcstalálkozón döntés született arról, hogy a NATO akciótervét meg kell erősíteni. Az időzítés nem volt véletlen, hiszen a Krím elcsatolását követően került ez megfogalmazásra, vagyis
Innentől a védelmi szövetségünk fokozta a készenlétet és a felkészülést egy olyan helyzetre, amely tavaly végül bekövetkezett. A korábbi miniszter hangsúlyozta: ebben mi, magyarok is jelentős mértékben kivettük a részünket.
2016-ban a varsói NATO-csúcson a szövetség még a párbeszéd folytatása állt ki, emellett a védelem fokozását tűzték ki és az elrettentési képességek növelését. Ennek a hármassága jelentette a NATO testtartását Oroszországgal szemben. A csapaterősítés négy helyszínen: Lengyelországban és a Balti államokban történt. Ez egy-egy zászlóalj-harccsoportot jelentett. Ezt követően születtek a további erősítésről szóló döntések: az úgynevezett négyszer harmincas terv, amely azt jelentette, hogy a NATO-nak fel kell állítania harminc zászlóalj-harccsoportot, harminc repülő századot, harminc hadihajókból álló egységet és harminc napos készenlétet kell megteremtenie. Ez a döntés már 2018-ban született.
Magyarország és a magyar kormány már látta, hogy itt van tennivaló, így
– válaszolta Benkő Tibor arra felvetésre, hogy mi mit tettünk ebben az időben.
Ha egy nemzet ad magára, akkor kell egy erős honvédség – folytatta, hogy miért tettünk már jóval a háború előtt erőfeszítéseket a honvédség fejlesztésére. Szerinte stratégiai szempontból is jó döntés volt előre gondolkodni, hiszen most, amikor mindenki fegyverkezni akar, elég hosszú a sor az eszközökért, mi viszont még időben beálltunk az elejére.
Mint elmondta, az első NATO védelmi miniszteri csúcstalálkozón ő jelentette be, hogy mivel déli és a keleti fenyegetettség metszéspontjában vagyunk, ezért felvállaljuk ennek a régiónak a béke, a biztonság érdekében tett erőfeszítéseinek hangját. Mi egyébként ekkor már egészen jó helyzetben voltunk – tette hozzá –, hiszen folyamatosan érkeztek az új eszközök. A 2018-as bejelentést és az azt követő elfogadási mechanizmust követően 2020-ban el is kezdtük a parancsnokság felállítását a térség védelme érdekében – emelte ki. Ez sem volt előzmény nélküli, hiszen – ahogyan a korábbi miniszter elmondta – az általunk 2018-ban felállított zászlóalj-harccsoport harckész minősítést kapott, 2019-ben pedig már egy második zászlóalj-harccsoportot is felállítottuk NATO jóváhagyással és minősítéssel. 2020-ban így már egy többnemzeti hadosztály-parancsnokság felállítását kezdtük meg.
Mire a háború kitört, Magyarország képes volt azt a feladatot végrehajtani, ami a háború kitörését követően a NATO-ban megszületett, hogy a meglévő négy zászlóaljat nyolcra kell emelni. Tehát nem voltunk felkészületlenek. Ez volt az oka és a háttere annak, hogy a háború kitörését követően a miniszter és a miniszterelnök is kijelentette, hogy nincs NATO-csapatok érkezésére.
A zászlóaljaink már készen álltak és a háború kitörését követően azonnal mentek a határra, hogy területet biztosítsák, másrészt, hogy a humanitárius segítségnyújtásban is részt vegyenek. Katonáink biztonságot és nyugalmat vittek a térségbe, hiszen az aggodalmak a szomszédban kitört háború miatt érthető módon megnövekedtek – mondta el.
A meglepetés inkább az volt számunkra, hogy a háború úgy tört ki, hogy nem voltak meg a feltételei – szögezte le Benkő Tibor a beszélgetés során többször is. Hozzátette: a harci cselekmények további menetén is lehetett ezt érezni, hiszen az orosz vezetés egy villámháborúban gondolkodhatott, amely az első hetek után ki is fulladt. Egy nagyon gyors előrenyomulást követően megtorpantak, mert nem erre voltak felkészülve.
– mondta el a korábbi vezérkari főnök, aki szerint szakmailag is rossz döntés született. Lehet, hogy nem mondtak neki igazat, nem ismerte a valós helyzetet, nem volt tisztában azzal, hogy mindez mivel jár. De az is lehet, hogy volt valamilyen kényszer a gondolkodásában, hogy a felkészületlenség ellenére is el kell indítani a csapatokat, különben nagyobb lesz a vesztesége Oroszországnak, ha nem kezdenek bele. Arra a felvetésre, hogy ez csupán az ő elgondolása volt-e vagy az amerikaiak, britek mondjuk befolyásolták, azt a választ adta, hogy ez is abba a kategóriába tartozik, amit nem tudunk. Előtte Putyin ugyanis tárgyalt mindkét féllel, de ennek részleteit nem tudni.
Arra, hogy nem volt megfelelően tájékoztatva azért abból lehet következtetni, hogy néhány hét múlva már katonai vezetőket cserélt le. Az is komoly hiba volt, hogy az orosz katonai stratégák arra sem gondoltak, hogy lesz ellenállás, azt hitték, elindulnak és szabad lesz a pálya – tette hozzá.
– derült ki azokból a válaszokból, amely a saját szakmai benyomásait firtató kérdésekre adott.
2014 után a britek és az amerikaiak és a britek már részt vettek az ukrán katonák felkészítésében. Oroszország ezt is egészen biztosan úgy fogta fel, hogy ez ellene irányul – mondta el. Arra a kérdésre, hogy mire készítették föl őket, Benkő Tibor a következőt válaszolta: „hát arra, hogy háború lesz”. Ugyanakkor szerinte azért az amerikaiak is bíztak benne, hogy még nem lesz háború, de nem zárták ki.
Arra a felvetésre, hogy a nyugati stratégiai érdek az volt-e, hogy ne törjön ki egy háború, Benkő Tibor a következőt válaszolta:
„Én nagyon bízom benne, hogy ez volt.”
„De ezt én csak így bizakodás szintjén mondhatom.” –tette hozzá.
A NATO már évek óta világosan beszél a keleti fenyegetésről, amely egyértelműen Oroszországot jelentette. Arra a kérdésre, hogy ezt a fenyegetést mikortól datálódik Benkő Tibor egy személyes történettel válaszolt: 2000-2001-ben, amikor az Egyesült Államokban tanult, akkor is azt mondta, hogy az egy téves megközelítés, hogy itt van a világbéke, véget ért a hidegháború. Akkor is lehetett tudni, hogy hosszú távon nem tartható fent, hogy nagyhatalmak békében és biztonságban éljék életüket, hiszen az érdekek mindig is befolyásolták a nagyhatalmakat.
„Én akkor azt mondtam, hogy ne írjuk le az oroszokat” – válaszolta azoknak az akkori csoporttársainak, akik arról beszéltek, hogy Oroszország megszűnt nagyhatalom lenni. Szerinte az orosz elnök is hasonló hibát követett el. Szerinte
Márpedig ha az ellenfelet én lekezelően aposztrofálom magamban, az már egy fél veszteség; az ellenfelet alábecsülni nem szabad – tette hozzá.
Én azt mondom, hogy nem reális, de mivel az sem volt reális, hogy Putyin hozzáfogott ehhez a háborúhoz, minden elképzelhető – kezdte válaszát Benkő Tibor arra a kérdésre, mely szerint mennyire valós szcenárió, hogy az oroszok atomfegyverrel zárják le ezt a háborút. A volt honvédelmi miniszter azért nem tartja igazán reális kimenetelnek ezt, mert
Szerinte az oroszok számára Csernobil egy intő jel volt, hiszen előtte csak teóriák és számítások léteztek az atomfegyver bevetését követő hatásokról, az atomerőműben történt baleset viszont megmutatta, hogy a hatások nagyon sok minden múlnak, például az időjáráson. Ebben az időben Benkő éppen a Szovjetunióban tanult, s árulkodó volt számára, hogy a szovjet vezetés a Csernobilben történtek hatására felfüggesztette az atomcsapásokkal kapcsolatos gyakorlatozásokat. Egy Oroszországhoz közeli atomcsapás nem lenne túl ésszerű lépés, s ezt minden bizonnyal Moszkvában még jobban is tudják.
Az oroszok nagyon hasonló fegyverekkel kezdték a harcot, mint az ukránok. Éppen ezért nem tudták használni azokat a zavaró berendezéseket, amelyekkel rendelkeznek, hiszen ezzel saját magukat is zavarták volna. Amit Oroszország felvonultatott különböző katonai parádékon, nem azok a fegyverek, eszközök jelentek meg – hívta fel a figyelmet Benkő Tibor, feltéve a kérdést, hogy akkor vajon mire tartalékolnak.
Vagy ezek nem is léteznek, csak kirakatként mutogatták őket? – sorolta a további kérdéseket, majd hozzátette: Oroszországnak máshol is kell katonai erőket fenntartania a biztonsága érdekében.
Első perctől kezdve úgy gondoltuk, hogy nem szabad – reagált arra a kérdésre, hogy a fegyverszállítás megoldást jelenthet-e. Éppen ezért mi azt mondtuk, hogy nem olajat kell önteni a tűzre azzal, hogy átadjuk a legújabb eszközöket, a fegyverek önmagukban nem tudnak békét hozni – magyarázta. Hozzátette: minél többféle eszközt adunk, annál több logisztikai, kiszolgálási, háttértámogatási eszközre van szükség, amire Ukrajna nincs felkészülve. Akkor ezt ki fogja csinálni? – tette fel a kérdést.
– szögezte le a korábbi honvédelmi miniszter. Egy háborúban gyakran előfordul, hogy az eszközöket javítani kell – magyarázta tovább.
Benkő Tibor szerint mindenkinek fel kell ismernie, hogy más formában nem lehet ezt a konfliktust rendezni, csakis békés úton. Ugyanakkor a háború lezárása nem jelenti automatikusan a békét. Erre példaként a Nyugat-Balkánt hozta fel.
A háború mindenkit tönkre tesz, nemcsak a hadviselő feleket, gondoljunk csak a szankciókra Európában – húzta alá.
Szerinte, ha Ukrajna és Oroszország között megszületik egy békemegállapodás, akkor azt valakinek fenn kell tartania, de ez egy újabb kihívás is, hiszen nehéz olyan szereplőt találni, amelyet mindkét fél elfogad. Oroszország nem fogadná el a NATO-t vagy az EU-t. Az ENSZ sem feltétlenül elképzelhető. Törökország szóba jöhet, de nem biztos, hogy minden nyugati ország elfogadná. Kína is szóba jöhetne, de a NATO nem fogadná el.
– összegezte gondolatait Benkő Tibor.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
Le kellett állítani a létesítményt.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A Standard and Poor's megerősítette a magyar adósbesorolást, továbbra is befektetésre ajánlja az országot. Nem változott a stabil kilátás sem, azaz közvetlen felminősítésre vagy leminősítésre a közeljövőben nem kell számítani – értékeli a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Kristi Noem republikánus kormányzó életrajzi könyvében részletesen elmeséli, miként lőtte le az engedetlen családi kutyájukat.
