Mark Rutte elszabadult: A NATO-nak háborús gondolkodásmódra kell váltania
A főtitkár a védelmi kiadások növelésére, valamint háborús gondolkodásmód elsajátítására sürgette a szövetség országait.
Az ENSZ egy épület, a NATO egy darab papír, az EU egy fél vagy negyed darab papír. Ha az amerikaiak leszólnak Kijevbe, azonnal tűzszünet lesz. A Mandiner Stratéga vendége Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő volt. Szöveges összefoglaló.
Az antifák sima fasiszták
Nem ismerem a budapesti események minden részletét, de az Antifa esetében az anti egy teljesen felesleges előtag, ezek sima fasiszták – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel. Szerinte a fasisztákat nem az ideológiájuk minősíti, hanem a cselekedeteik. Semmilyen ideológia vagy az elleni fellépés nem igazolja azt, hogy ártatlan emberekre támadnak rá.
Nem ártatlan emberekre is – tette hozzá az izraeli biztonságpolitikai szakértő, aki szerint bármennyire szalonképtelenek azok a szélsőségek, akik ellen az antifások tüntetni akartak, nekik is joguk van kifejezni a véleményüket, mint az Antifának. A szélsőség általában szélsőségeket szül, a legjobb válasz erre az, hogy a csendes közép nem hagyja magát.
Ez a háború tévedés Amerika szempontjából
Az Egyesült Államok nem tartja magát a saját stratégiai fontossági sorrendjéhez. Már hosszú évek óta a legfontosabb stratégiai kérdésnek a csendes-óceáni színteret tartják – Kína miatt. A második legfontosabb a Perzsa-öböl – elsősorban Irán miatt. Európa csak a harmadik a sorban. Amerika minél jobban belekeveredik ebbe a háborúba, annál inkább felborítja a saját maga által megállapított prioritásokat – magyarázta Castel.
A német autóipar nélkül még remekül meg tudnánk lenni, de tajvani chip-ipar nélkül aligha – ezzel a példával igyekezett alátámasztani álláspontját. Castel szerint elég konkrét tények bizonyítják, hogy Ukrajna olyan kapacitást foglal le az amerikaiak részéről, hogy az a másik két, fontosabb stratégiai területtől veszi el a figyelmet. Egy harmadrangú konfliktus érdekében veszélybe kerül a Perzsa-öböl stabilitása és a világ olajszállítása – magyarázta. Az ukrajnai háború szerinte nem oszt és nem szoroz a világ geopolitikája szempontjából.
Mikor érhet véget a konfliktus?
A konfliktusnak nem lesz vége, de ennek a rangadónak bármikor vége lehet – válaszolta a szakértő arra a kérdésre, hogy mikor érhet véget a konfliktus.
Castel szerint ha az amerikaiak leküldik Kijevbe, hogy „fiúk, mostantól tűzszünet és tessék vigyázzban állni", akkor tűzszünet van és a Kijevben vigyázzban állnak. A konfliktus valós megoldásához sokkal többre van szükség. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy „Oroszország és az Egyesült Államok megegyezzenek abban, hogy ebben a térségben, ezen „a senki földjén”, ami a NATO keleti és Oroszország nyugati határai között van, mik a játékszabályok. Ha mindkét fél elfogadja ezeket a játékszabályokat, akkor nem lesz többé háború.
Mit lehet rendezni az ENSZ-ben?
Arra a felvetésre, hogy Oroszország az ENSZ-ben rendezné az Északi Áramlat felrobbantásának kérdését Robert C. Castel a következőt reagálta: „Van valami, amit lehet rendezni az ENSZ-ben? Nincs ENSZ; van egy épület, amire rá van csavarozva négy facsavarral egy névtábla, hogy ez itt az ENSZ, de nagyjából ezzel el van intézve.” A Covid alatt szerinte inkább egy lábjegyzet volt a nemzetközi szervezet és ez a mostani helyzetre szintén igaz. Az izraeli szakértő szerint az ENSZ inkább egy fontos találkozóhely, mintsem egy befolyásos intézmény.
Mi jelentheti kiutat?
A szárazföldi hadszíntérről nem fog megoldás jönni – mondta el a szakértő. Szerinte a háború lezárására most logikusan két lehetőség adódik: Az egyik ukránok gazdasági vagy demográfiai kifulladása. A gazdasági kifulladást a nyugati támogatás részleges vagy teljes megvonása okozhatja. A másik megoldás a stratégiai bombázások, amiket az oroszok most visznek: az oroszok az ukrán légvédelmi rendszer felszámolására törekszenek, hogy légibombázásokat is tudjanak vinni. Castel szerint
az ukránoknak tüzérségi gránátokra és légvédelmi rendszerekre lenne szükségük, hogy megakadályozzák, hogy az orosz légierő elkezdjen szabadon garázdálkodni Ukrajna fölött.
Pénzzel nem lehet mindent megvásárolni
A Nyugat mostani fegyverkezése megkésett, ezt 15 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni – magyarázta Castel. Szerinte nem is lehet gyorsan felzárkózni, hiszen egy nyugati típusú demokráciában a szigorú engedélyezési folyamatok miatt nem lehet azt megtenni, mint Oroszországban vagy Kínában, hogy szinte egyik napról a másikra helyeznek üzembe gyártósorokat vagy építenek fel komplett gyárakat. Tehát a pénz önmagában nem elég. Szerinte a Nyugat nem fegyverkezik elég gyorsan.
– szögezte le a szakértő. Castel szerint abban a pillanatban, hogy például amikor Lengyelország fegyverkezik, akkor mondhatják, hogy csak Oroszország ellen van, de minden fegyver 360 fokban fenyeget. Ezért hiába tagja a NATO-nak Németország és Lengyelország is, a lengyelek haderőfejlesztése legalább annyi álmatlan éjszakát fog okozni Berlinben, mint Moszkvában – érvelt. Arra a felvetésre, hogy azért mégiscsak NATO-tagokról van szó, Castel a következőt mondta:
És ha nincs mögötte komoly szándék, vagy megváltoznak a szándékok, amelyek a tegnapiakat fölülírják, akkor ez a papír már nem ér semmit – tette hozzá.
Az ENSZ egy épület, a NATO egy darab papír, az EU egy fél vagy negyed darab papír
Ha NATO egy darab papír, akkor az EU egy fél vagy egy negyed darab papír – folytatta. Szerinte nemcsak védelmi szempontból igaz ez. Úgy látja, ezek a szervezetek olyan egyezményeken alapulnak, amelyek lehet, hogy jól működnek egy bizonyos ideig, de nincs semmi garancia rá, hogy holnap is működni fognak. Ettől függetlenül ezek az intézmények remekül működhetnek még 50 vagy akár 200 évig, hiszen vannak intézmények, amelyek időtállók, de semmi sem garantált, nem szabad adottnak és állandónak vennünk ezeket, hiszen társadalmi konstrukciókról beszélünk.
„Van egy hazugság, amit minden nap eladnak nekünk, hogy a NATO sohasem volt ennyire egyesült és összezárt sorokkal, mint most. Én nem ezt látom” – mondta Castel, aki szerint olyan alapvető kérdésekben nem tudnak megegyezni, hogy menjünk-e háborúzni Oroszország ellen vagy ne menjünk. A NATO gyengülését mutatja, hogy az amerikaiakat nem sikerült bent tartani, az oroszokat kint tartani és a németek is folyamatosan emelkednek fel – érvelt.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Nyitókép: SVEN HOPPE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP