„Ha közösen elfogadtuk az EU szabályait, akkor már érvényesek ránk” – Helyes-e, hogy rá lehet kényszeríteni egy tagállamra a jogállamisági elvek betartását? Az Európai Egyesült Államok kialakítása reális esély, vagy csak egy utópia? Átalakíthatóak-e az uniós intézmények? Az EU-szakértő beszélt Brüsszel intézményi válságáról a Mandiner Világrend adásában.
***
Pontosan érzékelhetőek a válságjelek – a migrációs vagy a jogállamisági viták, de akár az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács közötti hatásköri viták, a tagállamok egyre jogosabb félelmei a nemzetek feletti testületek fejük fölött hozott döntései miatt évek óta jelzik, hogy az Európai Unió berendezkedése alapszerződéses finomhangolásért kiált.
A december elején kirobbant Katargate-ügy ezt a balsejtelmet erősítette meg, két évtizede nem rázta meg ilyen szintű korrupciós botrány az Európai Uniót. Éppen akkor derült fény a vesztegetési ügyre, amikor az Európai Bizottság a korrupció és a jogállamiság helyzete miatt korábban visszatartott támogatásokkal kapcsolatban kompromisszumos egyezséget kötött a magyar kormánnyal, illetve éppen abban a testületben, az Európai Parlamentben ütötte fel a fejét a korrupció, amely éppen emiatt kérte az újabb számonkérési mechanizmusok bevezetését több tagállam, így hazánk ellen is.
Megváltoztathatóak-e az EU intézményei?
A Mandiner Világrend vendége Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense volt.
Az adás itt tekinthető meg:
***
A Katargate-ügy súlyosságában csak az 1999-es európai bizottsági botrányhoz hasonlítható – szögezte le Gálik Zoltán, hozzátéve, hogy akkor testületileg le is mondott a Jacques Santer vezette Bizottság, miután tagjait csalással és visszaéléssel vádolták meg. „Amikor ennyire a figyelem középpontjában vannak a jogállamisági, emberi jogi, korrupciós ügyek, akkor
egy ilyen típusú botrány alapjaiban rengeti meg az Európai Parlament tekintélyét”
– fogalmazott az uniós szakértő, aki egy 1-től 10-ig terjedő skálán egy 8-as-9-es erősségű botránynak tartja Eva Kaili volt EP-alelnök és több EP-képviselőtársának korrupciós ügyét.
Az Európai Parlament az uniós integráció első időszakában másodlagos szerepet játszott, csak az 1980-as években kapott egyre fontosabb szerepet, társdöntéshozói testület lett, ma pedig még kiemeltebb intézménnyé vált, hiszen egyre több együttdöntési eljárás van a plénuma előtt – emlékeztetett Gálik Zoltán, hozzátéve, hogy az EP jelentőségének, presztízsének, az ott eldőlő dolgoknak a súlya miatt csak idő kérdése volt, hogy az EP-képviselőket meg fogják környékezni.
A Corvinus Egyetem docense szerint már régóta esedékes volt, de ez az eset csak felerősítette az igényt arra, hogy az EP politikai kultúráját, ellenőrzési mechanizmusait, átláthatósági szabályait felülvizsgálják, szigorúbbra vegyék. Mint elmondta, az Egyesült Államokban a lobbitevékenységet komoly jogszabályi keretek közé szorították, a lobbistáknak regisztrálniuk kell, átvilágítják őket – „ilyen politikai kultúrát kell meghonosítani Brüsszelben is”,
„egy magasabb szintű szabályozásra van szükség”, mert a lobbizást túl közel engedték az EP-képviselőkhöz
– tette hozzá.
A szakértő véleménye szerint a Katargate-botrány súlyosan gyengíti a Parlament véleményezési erejét, szavahihetőségét, politikai befolyását, amelyeket az együttdöntési eljárásokban érvényesítene, és ez befolyásolni fogja a jövőbeli intézményi változásokat is.
Ugyanakkor az EP azonnal szankcionálta az érintett EP-képviselőket, az ügyet a belga hatóságok gyorsan rendezték – ez pedig azt mutatja, hogy a hatóságok, illetékes testületek jól reagáltak a kellemetlen eseményre.
Gálik Zoltán
Az EU-szakértő emlékeztetett, hogy az európai integráció eredetileg gazdasági, majd részben biztonságpolitikai intézményként jött létre az 1950-es években,
elsőként a koppenhágai kritériumokat az EU-ba igyekvő kelet-európai államok betagozódása érdekében hozták létre, majd 2009-ben az Alapjogi Chartába foglaltak jogállami kitételeket. Ezzel együtt a jogállamisági feltételek betartatási mechanizmusát nem szabályozták, azokat csak 2013-2014 után kezdték kidolgozni.
Gálik Zoltán felhívta a figyelmet, hogy többféle jogállamiság eljárás létezik, a legfontosabb a 7. cikk szerinti eljárás, amelynek folyamatában az EP mellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács is jelen van, ezért ez a lassú, körülményes eljárás. Éppen ezért jelentkezett az igény egy gyorsabb és hatékonyabb kényszerítő eljárásra, ez lett a jogállamisági mechanizmus, és megfigyelhető az a tendencia is, hogy az EU Bírósága is egyre többször hoz jogállamisági döntéseket, amely ítéletek precedensekké válhatnak.
A Mandiner Világrend vendége szerint az EU éppen azért jött létre, hogy ezek az államközi viták lebonyolódjanak, maga az uniós jog is egy viták folyamatában kikristályosodott jogi képződmény. „Az uniós államok létrehoznak bizonyos „szuverenitás-medencéket”, ezekben megszületnek a közös döntések, de az EB is előreterjeszthet jogszabályokat, amelyek nem feltétlenül teljesen kompatibilisek az európai szabályozással, a Tanácsban döntenek ezekről, aztán a Bizottság számonkéri a szabályt be nem tartó tagállamot, majd a Bíróság döntést hoz egy vitáról – ezen keresztül alakul az uniós jog” – magyarázta Gálik Zoltán.
– a lengyel és a német alkotmánybíróság döntései nagy vihart kavartak, de ez egy folyamatos jogvita, ezek a testületek is vizsgálják, hogy hol vannak az integráció határai.
A Corvinus Egyetem docense felhívta ezzel kapcsolatban a figyelmet, hogy 2021 végén volt egy ET-döntés a hétéves uniós költségvetési számok kérdésében a helyreállításról, a közös hitelek felvételéről, amelyhez Magyarország és Lengyelország is egyetértését adta – ezeket a szabályokat kell most betartani.
Az uniós alapokból járó pénzek kifizetése ügyében pedig
az EB pedig felügyelni, monitorozni fogja, hogy betartjuk-e.
Gálik Zoltán szerint az egyezség szükségszerű volt, hiszen – mint fogalmazott – „amikor a szomszédban háború zajlik, és az európai gazdaság a tönk szélén van, és belecsúszunk a recesszióba, akkor ezekre a belső ügyekre nagyon gyorsan megoldást kellett találni”. A szakértő úgy vélte, a megszületett megoldás életképes lehet, lehetőség van arra, hogy mindkét fél érvényesítse érdekeit, elérje céljait.
„Ha közösen elfogadtuk ezeket a szabályokat, akkor már érvényesek ránk. Az Alapjogi Chartát és a 2021-ben elfogadott jogállamisági és kifizetési szabályokat közösen elfogadtuk” – figyelmeztetett a szakértő. Gálik felhívta a figyelmet, hogy vannak más szempontok is a vitában: például a „nagy pénzadó” államokban a választók számonkérik a politikusokat, hogy az általuk beadott közpénzeket mire és milyen módon költi el az EU, így ezeken a politikusokon
Erről folyamatos jogvita zajlik az EU-ban a tagállamok és az Európai Bíróság között, illetve az uniós intézményeken belül is.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy az uniós intézmények tényszerűen egyre több tagállami hatáskört vonnak el, Gálik azt felelte: ez a félelem jogos lehet, hiszen olyan jogszabályok is születnek, amely irányokról az alapszerződésekben nem volt szó – maga a jogállamisági mechanizmus is egy ilyen terület, „szerencsésebb lett volna a mechanizmusokat részletesen beletenni az alapszerződésbe” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Európai Egyesült Államok, a föderalizmus csak egy utópia, vagy egy reális forgatókönyv, Gálik Zoltán azt felelte, hogy az utóbbi. „Hogyha egy kicsit rámenősebbek vagyunk, és megnézzük, hogy milyen az uniós integráció, akkor azt lehet látni, hogy már most egy föderális szerkezetet tudhat magáénak” – mondta,
így a közös uniós külpolitika kialakítását, a közös biztonságpolitikát, a közös hitelfelvételt vagy a közös stabilitási mechanizmust.
„Rendkívül sok olyan változás történt szerződésmódosítás nélkül, ami löki az európai integrációt a föderalizmus irányába” – fogalmazott a Világrend adásában az egyetemi docens, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a föderalizmus nem mindig centralizációt jelent, az inkább egy „arany középút”, amellyel meg lehet találni a régiók és a központ közötti hatalommegosztás helyes elvét, ahol mindenkinek megvan a saját jogalkotási hatásköre, a saját politikai rendszere – ehhez azonban a regionális és a központi kompetenciákat pontosan le kellene írni – tette hozzá.
ezt pedig sok esetben népszavazások kísérnék, így ha ezeket a kérdéseket az EU megnyitná, nagyon sok politikai csatározás indulna el – vázolta Gálik. Nemcsak az EP, de az EB összetétele, a biztosok számának csökkentése, vagy az ET szavazási rendszere, a minősített többségi eljárás, illetve ezen döntések számának növelése is vita tárgya lehetne, de nemcsak a tagállami szuverenitás szempontja, hanem azzal ellentétes tervek is ott lennének az asztalon, így például sok államban éppen az a törekvés, hogy az EP mint a föderális irányba való átalakítás, a nemzetek felettiség legfontosabb intézménye ebbe az irányba fejlődjön tovább.
„A változtatásnak jelenleg nem sok realitása van” – szögezte le az EU-szakértő, aki szerint a 2000-es évek elején az EU egyszer nekiállt egy reformnak, amikor egy európai alkotmányt akart létrehozni, és újra akarta gondolni az uniós intézmények működését, de ez megakadt; ma leginkább csak egy alkotmányozó konvent létrehozásának van esélye.
--
Nyitókép: Az Európai Parlament képviselői hallgatják az ukrán elnök videóbejelentkezését az EP plenáris ülésén Strasbourgban december 14-én.
Fotó: MTI
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.
A növekvő feszültséget jól mutatja, hogy Kijevet egyre több uniós bírálat éri, amiért nem halad a jogállamisági és korrupcióellenes intézkedésekkel
Diadalittasan számolt be az új fejleményekről az Európai Bizottság elnöke.
Hogyan működik a gyermekvédelmi törvény elkaszáló Európai Unió Bírósága, kik a tagjai, milyen alapelvek mentén ítélkezik? Cikkünk az Európai Unió Bíróságának valóságáról.
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
Harkivban civil sérülteket hagytak maguk után az orosz drónok, miután az éjszakai támadássorozat során egy lakóépületbe csapódott az egyik öngyilkos eszköz. Az ukrán légierő jelentése szerint tizenkét különböző helyszínen keletkeztek károk.
Az átlag 40 milliméterrel szemben idén csak 4 milliméter eső esett idén Magyarországon.
