Északon már lázadnak a VAR ellen: a klubok megszüntetnék – itthon újabb sportágban vezetik be

Norvégiában komoly ellenállásba ütközik a technológia használata.

Hétfőnként folkkocsma is van a Szimplában, a Folkkocsmák világának stábja oda is ellátogatott.
Itt a harmadik része a budapesti táncházas undergroundot bemutató Folkkocsmák világa című minisorozatnak, amit a Kerekes Band volt tagja, Fehér Viktor Csasznyi Imre népzenész segítségével mutat be.
A stáb a Szimplába ment, hogy megnézze, hogyan is működik a magyar népzene egy tőle teljesen idegen közegben, külföldiek körében. A talpalávalót az Erdőfű és a Mitiszika zenekar húzta.
Az 1970-es években kialakuló táncházmozgalom egyik új fejleménye az egyre népszerűbb folkkocsmák világa, mely jelenleg virágkorát éli Budapesten. A hagyományosan működő táncházak mellett a folkkocsmák egy újfajta szórakozási formát nyújtanak szinte a hét minden napján. Sokszor és sokan féltették már a táncházas szubkultúrát, de minden jel arra utal, hogy ez a nem is olyan szűk kör évtizedről évtizedre megújul, frissül, változik. A hagyományok szeretete egy olyan összetartó, erős szubkultúrát alkotott, amely a tánc és zene kedvéért hétről hétre összejár, szórakozik, beszélget, énekel, táncol. De vajon hagyományőrzés-e ez vagy szimlán buli? Be lehet-e kapcsolódni külsősként? És egyáltalán miben különbözik a folkkocsma a táncháztól?