Jobbágyként szerepel a regényéből készült filmsorozatban, a Kossuthkifliben Fehér Béla író, akinek a vele beszélgetők elkészítették a címadó süteményt.
Március 15-én este mutatta be a Duna TV Fehér Béla Kossuthkifli című regényéből készült, hat részes televíziós sorozatának első részét. A bemutató előtt nem sokkal derült ki, hogy a szerző további munkájára a Magyar Nemzet új vezetősége nem tart igényt.
Fehér Béla négy évig dolgozott az 1848-49-es szabadságharc idején játszódó regényén. Ez az időszak kisiskolás kora óta érdekelte. Már akkoriban is azon törte a fejét, hogyan élték meg a kisemberek a nagy időket. Milyen szaga volt a szobáknak, mivel traktálták az utazókat a vendégfogadókban, mi került a parasztok asztalára? Mindent elolvasott, ami a korszakról fellelhető, így regényében is pontosan ábrázolja ezt a világot. Természetesen a szabadságharc vonatkozó eseményeit is a lehető legnagyobb történelmi hűséggel jelenítette meg. Szereplői viszont kitalált alakok, kalandjaik, vágyaik, megszállottságaik pedig időtlenek. A regény széthúzásban és szerelemben, hősiességben és esendőségben, önzésben és naivitásban lubickoló figuráiban gyakran magunkra ismerhetünk. Ami a történetben felbukkanó boszorkák, szárnyas lelkek, szellemek és egyéb „csaliképek” valódiságát illeti, annak megítélését az olvasó maga döntse el.
A filmben többek közt Haumann Péter, Trokán Nóra, Reviczky Gábor, Nagy-Kálózy Eszter, Kálloy Molnár Péter és Kőszegi Ákos játszik főszerepet. De még a kisebb szerepekben is olyan színészóriások bukkannak fel, mint Törőcsik Mari, Básti Juli, Derzsi János. A figyelmes nézők a szerzőt is felismerhetik, hiszen maga is feltűnik a képernyőn egy jobbágy gúnyájában.
Fehér Béla jelenleg azt kutatja, mit ettek a magyar honvédek az első világháborúban. Ezirányú stúdiumait a magyar hadtáp világát megörökítő száz éves fotók ihlették. Eredményükből nemsokára egy újabb könyv születik, melynek megírásában társszerzőként vesz részt. Ezt követően rövidebb írásait rendezi kötetbe, valamint újabb regénytervek is motoszkálnak már a fejében.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Érdekes megállapítást tettek a szakemberek a két vaj összehasonlítását követően. Nem véletlen az európai vaj fokozódó népszerűsége.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
